János apostol Jelenéseinek Könyve

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.

  1. Örömujjongás a mennyben. Ezután nagy sereg örömujjongását hallottam a mennyben: "Alleluja! Üdv, dicsôség és hatalom Istenünknek! Igazak és jogosak ítéletei!
  2. Elítélte a nagy parázna asszonyt, aki paráznaságával megrontotta a földet. Megbosszulta szolgáinak vérét, mely annak kezéhez tapadt."
  3. Aztán tovább énekeltek: "Alleluja! Füstje fölszáll örökkön-örökké."
  4. Erre a huszonnégy vén és a négy élôlény arcraborulva imádta a trónon ülô Istent és így kiáltott: "Úgy legyen! Alleluja!"
  5. A trón felôl pedig szózat tört elô:
    "Dicsérjétek Istenünket, ti szolgái mind,
    S akik ôt félitek, kicsineyek és nagyok."
  6. Akkor nagy sereg énekét hallottam, mely sok víz zúgásához és erôs mennydörgés robajához hasonlított: "Alleluja! Az Úr, mindenható Istenünk, átvette az uralmat.
  7. Örvendezzünk, ujjongjunk és dicsôítsük ôt! Elérkezett a Bárány menyegzôjének napja. Jegyese fölkészült:
  8. Méltó volt arra, hogy ragyogó fehér gyolcsba öltözzék." A gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti.
  9. Akkor így szólt hozzám: "Jegyezd föl: Boldogok a Bárány menyegzôs lakomájára hivatalosak!" És hozzáfűzte: "Ezek Isten igaz igéi."
  10. Lába elé borultam, hogy imádjam, de ô így szólt hozzám: "Vigyázz, ne (tedd)! Csak Istent imádd! Én csak szolgatársad vagyok és testvéreidé, akik tanúságot tesznek Jézusról. Jézus tanúsága a prófétálás lelke.
  11. A gyôzelmes fehér lovas. Akkor a megnyílt mennyben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és harcol.
  12. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes diadém, rajta olyan név, amelyet senki sem ismer, csak ô maga.
  13. Vértôl ázott ruhát viselt. Neve: Isten Igéje.
  14. A mennyei seregek tiszta fehér gyolcsba öltözve fehér lovon kísérték.
  15. Szájából éles kard tört elô, hogy azzal sújtson a nemzetekre. Vasvesszôvel fogja kormányozni ôket, és taposni fogja a mindenható Isten haragja tüzes borának sajtóját.
  16. Köntösén csípô magasságban ez a név volt írva: "Kirányok Királya, uralkodók Ura."
  17. A vadállat és a hamis próféta megítélése. Akkor láttam, hogy egy angyal áll a napban. Harsány hangon rákiáltott az ég magasán repülô madarakra: "Jöjjetek, gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára!
  18. Egyétek a királyok húsát, a hadvezérek és hatalmasok húsát, a lovak és lovasaik húsát, szabadok és szolgák, kicsinyek és nagyok húsát!"
  19. Akkor láttam: A vadállat és a föld királyai hadseregükkel összegyűltek, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével.
  20. De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki csodákat művelt, hogy félrevezesse azokat, akik a vadállat jelét viselték és bálványképét imádták.
  21. Mindkettôt elevenen kénkôvel égô tüzes tóba vetették. A többit a Lovas kardja ölte meg, mely szájából tört elô. És a madarak mind jóllaktak azok húsával.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.

1-10. Az angyalok és a szentek dicsőítik Istent Róma igazságos megbüntetéséért. - A Bárány jegyese az Egyház, mennyegzőjét a 21 és 22 fejezet írja le.

15-16. A fehér lovas maga az ítéletre jövő Krisztus. Neve isteni lényegét fejezi ki. Ő a második isteni személt: az isteni Ige (Jn. 1,14.). A vértől ázott ruha (Esa. 63,1-3.) azt jelenti, hogy kereszthalálával váltotta meg az emberiséget. Az éles kard (Jel. 1,16., Jel. 2,12.) az isteni ítélet ellenállhatatlan erejének jelképe. Vasvessző: lásd (Zsolt. 2,8-9.) Isten haragjának sajtója: az isteni ítélet (Jel. 14,20.).

17-21. Az ítélet előkészítését a próféta ószövetségi képpel (Ezekiel 38-39 fejezet, főleg Ez. 39,17-20.) írja le (Jel. 19,17-18.). Az ellenséges hatalmak megsemmisítése Jézus isteni hatalmának megfelelően drámai gyorsasággal pereg le (Jel. 19,19-21.). A kénkővel égő tüzes tó a pokol.