János apostol Jelenéseinek Könyve
- Az új Jeruzsálem boldogsága. Azurtán megmutatta nekem az élô
vizek folyóját, mely kristálytisztán fakadt Isten és a Bárány trónjából.
- Az utca közepén és a folyó mindkét partján az élet fái álltak.
Tizenkétszer hoznak termést, vagyis minden hónapban gyümölcsöznek. A fa
levelei a nemzetek gyógyulására szolgálnak.
- Átok nem lesz többé benne. Isten és a Bárány trónja áll majd ott és
szolgái hódolnak neki.
- Látni fogják arcát és homlokukon hordják nevét.
- Nem lesz többé éjszaka és nem szorulnak lámpafényre vagy napvilágra.
Az Úristen ragyog rájuk, s uralkodni fognak örökkön-örökké.
Befejezés.
- Azután így szólt hozzám: "Ezek a szavak hitelesek és igazak." Az Úr, a
prófétalelkek Istene, elküldte angyalát, hogy hírül adja szolgáinak,
aminek csakhamar meg kell történnie.
- "Nézd, hamarosan eljövök. Boldog, aki megszívleli ennek a könyvnek
prófétai szavait."
- Én, János hallottam és láttam ezeket. Miután hallottam és láttam,
leborultam az angyal lába elé, aki ezeket megmutatta, hogy imádjam.
- De ô így szólt hozzám: "Vigyázz, ne (tedd)! Én csak szolgatársad
vagyok és testvéreidé, a prófétáké, és azoké, akik megszívlelik e könyv
(prófétai) szavait. Egyedül Istent imádd!"
- Azután folytatta: "Ne pecsételd le a könyv prófétai szavait, mert az
idô közel van.
- Aki gonoszat tesz, tegye továbbra is, aki tisztátalan, csak
tisztátalankodjék, de aki igaz, legyen még igazabb, és aki szent, legyen
még szentebb.
- Hamarosan eljövök és magammal hozom a jutalmat, hogy megfizessek
kinek-kinek cselekedete szerint.
- Én az Alfa és Omega vagyok, az elsô és az utolsó, a kezdet és a vég.
- Boldog, aki megmossa ruháját (a Bárány vérében)! Joga lesz az élet
fájához, és a kapukon át bemegy a városba.
- A kutya, a varázsló, a parázna, a gyilkos, a bálványimádó és mind,
aki hamisat szeret és tesz, kinnmarad.
- Én, Jézus, elküldtem angyalomat, hogy tanúságot tegyen ezekrôl az
egyházakban. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a tündöklô
hajnalcsillag."
- A Lélek és a menyasszony hív: "Jöjj el!" Aki hallja, hívjon: "Jöjj
el!" Aki szomjazik, jöjjön, s aki kívánja az élet vizét, igyék ingyen.
- Figyelmeztetek mindenkit, aki hallja ennek a könyvnek prófétai
szavait: "Aki ezekhez hozzátesz valamit, arra Isten ráméri a könyvben
leírt csapásokat.
- Aki pedig elvesz valamit ennek a prófétai könyvnek szavaiból, annak
Isten elveszi jogát az élet fájához és a szent városhoz, melyrôl szó van
a könyvben."
- Aki minderrôl tanúskodik, kijelenti: "Igen, hamarosan eljövök." Úgy
legyen. Jöjj el, Uram Jézus!
- Az Úr Jézus (Krisztus) kegyelme legyen minden szenttel! Amen.
1-5. Ezek a versek még az előző fejezet gondolatköréhez tartoznak és a mennyei Jeruzsálem kegyelemkincseit, szentégét és boldogságát írják le. A szent szerző Ezekiel leírását követi (Ez. 47,1-12.). - Az élő vizek folyója a keresztségnek és a Szentlélek kegyelmi ajándékainak jelképe. Az élet fája az Oltáriszentség, gyógyító levelei Isten kegyelme. Homlokukon hordják nevét (lásd Jel. 7,3 és Jel. 14,1.).
6-9. Először a mennyei Jeruzsálemet megmutató angyal (6) majd Jézus (7), végül maga a szerző saját tekintélyére hivatkozva (8) tanúskodik látomásainak hitelességéről. A 8. és 9. vers a Jel. 19,10. megismétlése.
10-16. Az Úr Jézus szava. - A tisztára mosott ruha a lélek kegyelmi állapota. A kutyák a hitetlenségben megátalkodott emberek.
17. A hívek lelkében lakó Szentlélek és az Egyház (menyasszony) vágyódása az Üdvözítő után.
18-19. Az apostol határozottan tiltakozik könyvének bármilyen megmásítása ellen.
20. Aki minderről tanúskodik: az Úr Jézus.
21. Mivel a Jelenések könyve eredetileg a kisázsiai egyházakhoz küldött irat volt (2. és 3. fejezet), szent János a levelek megszokott szavaival fejezi be művét.