Asszíria a 8. százaban félelmetes birodalommá fejlődött, amely kiterjedt egész Mezopotámiára, Szíriára és Kisázsia egyes részeire. Egyiptom meghódítása (671) ugyan már nem bizonyult tartósnak, de Asszurbanipal a 7. században még nagy nehézségek árán fenn tudta tartani a birodalom egységét. A vérveszteségektől elgyengült, a nagy belső ellentétekkel, gazdasági nehézségekkel küzdő rablóállamot Küaxarész méd király és Nabupalaszar babiloni (khaldeus) uralkodó szövetkezése döntötte meg. 612-ben egyesült erővel elfoglalták új fővárosát, Ninivét, majd 605-ben Karkemisznél az asszír hadsereg maradványai is megsemmisültek. Asszíria örökségén a médek és a khaldeusok osztoztak.