ZSOLTÁROK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.

1. Uram, miért állasz távol? Miért rejtõzöl el a szükség idején?
   Zsolt. 13,2.
2. A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
   Zsolt. 7,16., Jób. 18,7.
3. Mert dicsekszik a gonosz az õ lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
   5 Móz. 29,19., 5 Móz. 29,20.
4. A gonosz az õ haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
   Zsolt. 14,1.
5. Szerencsések az õ útai minden idõben; messze vannak tõle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
6. Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
   Jel. 18,7., Jel. 18,8.
7. Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erõszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
   Róm. 3,13., Róm. 3,17.
8. Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
9. Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az õ barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
   Zsolt. 37,32., Zsolt. 9,19.
10. Lenyomja, tiporja, és erejétõl elesnek az ügyefogyottak.
11. Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
    Zsolt. 94,7.
12. Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekrõl!
13. Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
14. Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja + magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
    Zsolt. 94,9., Zsolt. 94,10., Zsolt. 68,6.
15. Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az õ gonoszságát, míg már nem találsz.
    Jób. 38,15., Zsolt. 104,35.
16. Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek + az õ földjérõl.
    Zsolt. 146,10., 3 Móz. 25,23.
17. A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerõsíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
    Zsolt. 65,3.
18. Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földbõl való ember.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.