ZSOLTÁROK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.

  1. Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
    Zsolt. 146,1.
  2. A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, + és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
    1 Tim. 6,16., Ésa. 40,22.
  3. A ki vizeken építi fel az õ palotáját, a felhõket rendeli az szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
    Ésa. 18,2.
  4. A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
  5. Õ fundálta a földet az õ oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
    Zsolt. 24,2.
  6. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
    1 Móz. 1,9., 1 Móz. 1,10., 1 Móz. 7,19., 1 Móz. 7,24.
  7. Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
    1 Móz. 1,9., 1 Móz. 8,1., 1 Móz. 8,3., Jób. 37,4., Jób. 37,5.
  8. Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
  9. Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
    Jób. 38,20., Jób. 38,21., Jer. 50,22.
  10. A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
  11. Megitassák a mezõnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
  12. Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
  13. A ki megöntözi a hegyeket az õ palotájából; a te munkáidnak gyümölcsébõl megelégíttetik a föld.
    Jób. 38,26., Jób. 38,27.
  14. A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földbõl,
  15. És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé + teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerõsíti a halandónak szívét.
    Péld. 31,6., Péld. 31,7., 2 Sám. 14,2.
  16. Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
  17. A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
  18. A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
    Péld. 30,24., Péld. 30,26.
  19. Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
    1 Móz. 1,14., 1 Móz. 1,16.
  20. Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezõnek összes vadai;
  21. Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentõl eledelöket.
    Ésa. 31,4.
  22. Ha felkél a nap, elrejtõznek és hajlékaikban heverésznek;
  23. Az ember munkájára megy ki, és az õ dolgára mind estvéig.
  24. Mily számtalanok a te mûveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
    Ésa. 6,3.
  25. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
  26. Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
    Jób. 25,13., Jób. 41,12., Jób. 41,33.
  27. Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben.
    Zsolt. 145,15.
  28. Adsz nékik és õk takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
  29. Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
    Jób. 34,14., Jób. 34,15.
  30. Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
  31. Legyen az Úrnak dicsõség örökké; örvendezzen az Úr az õ teremtményeiben;
    Zsolt. 104,24.
  32. A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
    2 Móz. 19,18., Zsolt. 18,8.
  33. Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
  34. Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
  35. Veszszenek el a bûnösök a földrõl, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.