ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
- Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.
- Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
2 Sám. 22,5.,
2 Sám. 22,6.,
Zsolt. 18,5.,
Zsolt. 18,6.
- És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
- Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
- Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
- Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Zsolt. 13,6.
- Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstõl:
- Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
- Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
2 Kor. 4,13.
- Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Róm. 3,4.
- Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
- A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
- Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.
Zsolt. 22,26.
- Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.
- Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
- Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
- Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,
Zsolt. 50,14.
- Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!