Az embert az ünneplés, az ünnepi alkalom a szürke hétköznapokban örömtelivé teszi, reménykedővé, boldoggá. Ma mi is itt mindannyian boldogok vagyunk, mert öreg falunkat mint egy nagy család ünnepeljük.
Szülőfalu -- a szó minden emberben felidézi elsősorban a boldog gyermekkort. Mi múcsonyiak, akiknek ez a falu szülőfalunk, tudjuk, hogy mit jelent a kurta Pizondor, a hosszu Bozsnya, a csöndes Debrő, Debricske, a hűs vizet adó Budovanka. E szavak gondtalan, felhőtlen gyerekkori emlékeket idéznek fel.
Ez a hely, a templomtér, ahol most vagyunk, falunk legszebb pontja. Jóleső békességet, szeretetet áraszt, és ha körbetekintünk büszkeséggel tölt el. Nincs méltőbb hely a faluban e nap megünneplésére. Ez a templomtér -az esténként messziről világitó templommal együtt- csodálatot, a nem helybeliekben talán némi irigykedést is kivált.
A hagyomány augusztus 6-át tette a település születése napjává, ami éppen pusztulása napja volt. Hiszen tudjuk, ezen a napon 1878. augusztus 6-án a cséplést végző parasztok pipájából kieső kis parázstól a száraz szalma lángra lobbant, az akkor még szalmatetős házak lángba borultak és a falu nagy része leégett.
Honnan tudjuk, minek alapján állitjuk, mivel bizonyitjuk a 780 évet? Most nézzük a falu történetét röviden.
Mielőtt pár mondatban visszanyúlnánk a régebbi korokig, el kell mondanom, hogy B. Tóth Illés tanár úr helytörténeti kutatásaival, a falu történetének feltárásában a legtöbbet tett, vitathatatlan érdemei vannak és ezért a legnagyobb elismerés illeti. Ő kutató, történész, és aranydiplomás történelem tanár. A három évvel ezelőtt megjelent kiadvány, melyet Ő szerkesztett, az utánajövő kutatók munkáját könnyitette meg.
Történelmi dokumentumokból tudjuk, hogy Múcsony az 1200-as évek elején már létező település volt. A borsodi várhoz tartozott, és lakosai a várkatonák. A Váradi Regestrum 1219-ben Mulchun néven emliti. Ez az első irásos emlités. A falu megnevezése latinul: villa Mulchun. A község neve az 1500-as években kezdett kialakulni, több változaton keresztül -Muczon, Muchyon- a Múcsony írásmód vált véglegessé.
A szájhagyományból a falu elnevezésének kialakulására ismerünk olyan változatot is, miszerint az északról a szendrői vásárra irányuló kereskedelem útvonala itt a Sajó völgyében vezetett. A Sajó pedig gyakran kiöntött. A közlekedés terhessé és járhatatlanná vált. A felvidékről levonuló szláv ajkú fuvarosok a mocsaras, sáros útszakaszon kínlódtak, küszködtek -amit a kinlódik igével fejeztek ki- orosz ěó÷čňüń˙ Ěó÷ĺíü. (Múcsony).
Tudjuk, hogy 1241-42-ben Magyarországot tatár támadás érte. Ekkor, 1241-ben a tatárjárás idején Borsod vára is elpusztult. Csatározások folytak Múcsony és a Császta közötti dombokon. A tatárjárás nyomait mutatják a Császtához közeli Tatárka-dülő elnevezés, és az a tömegsír, amelyet az iskola 1910-es építése alkalmával találtak. Ebből a tömegsírből ép tatár turbánok, és női és gyermek hajfüzérek és diszek kerültek elő.
Az 1300-as években a település pápai tizedet fizetett. A 1400-as években a község a Cudarok birtokában van, majd a Perényiek is birtokosok lesznek. A XV. század közepéig a falu földesurai, a Felediek, a Lórántffyak. A Lórántffy rokonság révén a falu Rákóczi birtok is. A későbbi birtokosok közül megemlitjük még a Jekelfalusy családot, valamint a Csáky, Gulácsy, Losonczy családokat is.
Az 1500-as években a törökellenes hadjáratok idején a település a török adófizetője lett. 1554-ben Múcsonynak 24 adóköteles háza volt. A portyázó török katonaság esetenként végső romlásba taszitott 1-1 vidéket. A borsodi tájak az 1600-as években sokfelé mutatták a pusztulás képét. Az 1548 és 1700 közötti adóösszeirások idején rendre lakatlan, puszta helyként szerepel sok borsodi falu. Ebben az időben, tehát az 1500-as évek közepétől 1700-ig Múcsonyt is lakatlan pusztaként tünteti fel az összeirás. Erre két időpontot is találunk: 1550, és 100 év mulva 1650 tájékán.
A 1500-as években terjedő reformáció hatása ide is elért. Múcsony is református lett. A disznóshorváti református egyház leányegyházát képezte. A később betelepülők görög katolikus vallása erősebb, és ezért a múcsonyi református egyház elsorvad és felszivódik a görög katolikus egyházba.
A török támadásokat követően a magyar történelem másik állomása az 1604-1606 közötti Bocskai szabadságharc. Bocskai István a hajduk vezére volt. A Bocskai vezette harcok kiterjedtek errefelé is, községünk csatározások szintere. "A császáriak Szuhakállótól a Biriny völgyön át Edelény felé vették útjukat" -- így beszél a krónika.
Miután az utóbbi néhány évben Múcsony mint ruszin település többször ad hírt magáról, és nem biztos, hogy mindenki tudja kik azok a ruszinok, honnan jöttek ide, mikor és miért, ezért fontosnak tartom, hogy erről itt most néhány mondatban szóljak. Ehhez ki kell tekintenünk egész Borsod megyére, és településünket úgy vizsgálni.
Nos, az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején amint láttuk előbb a török pusztitás, majd a Rákóczi szabadságharc és pestis járvány Borsodban a népesség pusztulását hozta. Ebben az időszakban Mucsonyt is pusztaként emlitik. A pusztán hagyott települések felé vették útjukat a távolabbi hegyvidéki területek jobb életkörülményeket kereső lakói. A földbirtokosok, hogy a települési kedvet elősegitsék, a letelepedéshez kedvezményeket is adtak. 1728-ban még mindig 103 egykor lakott, de időközben pusztává vált település volt Borsod megyében. Ezek közül is a legtöbb pusztatelepülés a szendrői járásban volt. Akkor Múcsony is a szendrői járáshoz tartozott. Az 1730-as években már lakottá válik: Abod, Dövény, Kurityán, Múcsony, Ormos, Kazinc, Garadna, Finke, Hangács. Borsod szinte valamennyi településére ekkor, távoli vidékekről nem magyar, hanem idegen ajkú telepesek költöztek. Dokumentumok alapján tudjuk, hogy ezen települések lakossága lengyel, szlovák, ruszin. Ők északról, a Kárpátokból indultak dél-felé jobb megélhetést keresni. Legujabb ismeretek szerint a megye legkorábbi ruszin telepei Múcsony, Viszló, Rakaca.
Ebben a korban az egyház számára készült egyházlátogatási jegyzőkönyvek -canonica visitatiok- mutatják a nemzetiségi viszonyokat. Az egyháznak fontos volt hivői számát felmérni, a felekezeti viszonyokat pontosan megismerni, hogy az új vallási rend érdekében milyen szokásokat, hagyományokat kell figyelembe venni.
A betelepült, nem magyar ajkú lakosok -akiket a közelmúltig tótoknak, szlovákoknak hivtak- görög katolikusok voltak. A görög katolikus vallást a breszt-litovszki (1596) ungvári (1646), unióval ruszin papok teremtették meg, amikor is a keleti szertartás megőrzésével elismerték a pápa fennhatóságát. Tehát Múcsony az 1600-as évek végétől az 1700-as évek elejétől ruszin ajkú görög katolikusokkal települt be. A ruszinok innen tovább is mentek délre a Bácskába.
Múcsony 1747-ben tehát már ismét parókia.
A település történetét kutatva olvashatunk arról is, hogy a görög katolikus hívek a mai Dövényből áthozták fatemplomukat, mert a reformáció elől áttelepedtek Múcsonyba.
1806-ban a múcsonyi görög katolikus egyháznak 29 filiája van, 1797-ben már kőből épült új temploma is, fazsindellyel fedve. Ezért történhetett, hogy az 1878-as tüzvészben, a templom is áldozatul esett, még a harangok is elolvadtak.
Az 1878-as tüzvész nemcsak a falu nagy részét és a templomot pusztította el, hanem a lelkészlakot, az iskolát és a községházát is. A leégett templom és község emlékére a templom melletti téren gótikus fogadalmi kápolnát épitettek a Szeplőtelen Lourdesi Szűz tiszteletére.
Ezért a leégés emléknapján, augusztus 6-án mindig a kápolnában van az ünnepi szentmise.
Fényes Elek (1851) adatai szerint "Múcsony (...) a Felső-Nyárád felé a Gömörbe vezető országútban, lapályos sik vidéken (van.) ... A föld második osztályú, jó mívelés mellett termékeny, a rétek kövérek, csak hogy a Bodva és Szuha vizek által, a dusnoki részen pedik a Sajó által is gyaklan rongáltatnak. Lakóház van a helységben: 169, lakos 882."
Az 1892-es eperjesi schematizmus szerint Múcsony, a vidék legnagyobb és legrégibb paróchiája, az anyaegyházon kívül 58 filiával rendelkezik. Ekkor Múcsonynak 1325 lakója van és a településen 266 ház van. Az 1325 lakóból görög katolikus 1084, római katolikus 122, ezenkivül van: zsidő 75, evangélista 37, ágostai 7 fő.
1940-ben még mindig 14 filiája van a múcsonyi görög katolikus anyaegyháznak. Ezek a következők: Alacska, Berente, Borsod, Borsodszirák, Császtapuszta, Edelény, Finke, Hodály-puszta, Kondó, Kopaszföld, Parasznya, Ragály, Sajószentpéter, Sáp-tanya.
1909-ben lett a település paróchusa Vaskovics Antal. Ő az addig ószláv nyelven végzett istentiszteleteket és hitszónoklatokat magyar nyelven tartotta. Hasonlóképpen az iskolák tanitási nyelve is kizárólag magyar lett. Az Ő idejében épült 1910-ben a ma is meglévő emeletes iskolaépület, amely a maga idejében "díszévé lehetett a megye bármely városának" is. Ugyanakkor épült a jelenlegi lelkészlak is. Vaskovics Antal -akinek sírja a múcsonyi temetőben van- aktív egyházi és talán úgy is mondhatjuk közéleti személyiség volt: főesperes, helynök, pápai kamarás. Azt olvashatjuk, róla hogy vallásos tárgyu irodalmi munkásságot fejtett ki.
A település fejlődése 1910-től nagyobb lendületet kapott. Fejlődésére nagy befolyást gyakorolt a község felső végén a Brat János által megnyitott kőszénbánya és az általa felépitett téglagyár.
Bratt János azonban az itt megnyitott bányával a téglagyárat üzemeltette, annak energiaszükségletét elégitette ki. Az első bányát nem Bratt János nyitotta. A dokumentumok között találtunk egy korábbi időpontot: 1897. "Amikor 1897. augusztus 8-án megnyitották a Szirmay-féle múcsonyi bányát, az ünnepi misét a szabadban, sátorban tartották". 1902-ben is történt bányanyitás, ami Galán György helyi lakos nevéhez kötődik Mucsonytól keletre, de kisebb bányák később a Szuhakálló felé eső részen is nyílnak.
Albert I.akna története 1917-ben kezdődött. Ekkor szerezte meg a múcsonyi terület szénjogát a Magyar Államkincstár, illetve a DIMÁVAG. Nevét Hibbey Hosztyák Albertről az akna első műszaki vezetőjéről kapta, az itt dolgozók kivánsága szerint. 1921-25 között felépült a lakótelep, amit Alberttelepnek nevezünk. Abban az időben Vaskovics Antal igy ir róla: "van egy szép bányatelep, amely a községnek nagy ékessége, és kereskedelmi szempontból is a lakosságra nézve nagy fontosságú, mert sok mindenét, amit távoli piacokra kellene elvinni, a bányatelepen tudja értékesiteni."
Tudjuk, hogy a bányák megnyitásáig a lakosság alapvetően a mezőgazdaságból élt. Az 1900-as évek elejétől, amikor a bányákat feltárták, ez a kép megváltozott. 1900-ban a mezőgazdaságból élnek 1200-an és csak 57-en az iparból. 1941-ben már 1300-an az iparból és 730-an a mezőgazdaságból. 1960-ban pedig a mezőgazdaságból 386-an és az iparból 2000-en élnek. A bányaüzem nemcsak Múcsony község lakosságának biztositott jó kereseti lehetőséget. A szomszédos Szuhakálló, Izsófalva, sőt több mint 10 távolabbi községből találtak itt munkát és jobb megélhetést a bérelt autóbuszokon ideutazó bányászok. A lakótelep lakóinak egy része Romániából áttelepült bányász volt. A bányatelep az 1980-as évek elejéig megőrizte eredeti bányásztelepi hangulatát. Üzemelésének 65 éve alatt Albert I. lejtősakna a borsodi szénmedence egyik legjobban szervezett bányája volt.
A borsodi bányásztelepülések bányászainak vallásos életét, lelkipásztori ellátását meg kellett oldani.
Az egri érsek első lépésként legalább az iskolai hitoktatás rendszerességét kivánta biztositani. 1929-ben a MÁVAG az általa fenntartott ormospusztai és alberttelepi iskolák részére önálló római katolikus hitoktatói állást szervezett. Az érsek Ormospusztához csatolta fiókegyházként az Edelényi plébániától Múcsonyt.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
Kevesen tudják az országban, hogy ez a kis borsodi település Rómában, Vatikán állam közigazgatási nyilvántartásában, mint egyházi központ, Adminisztratúra központja van bejegyezve. Ezért sok hivatalos levél és közlemény érkezik a parókiára a Vatikánból, illetve a magyarországi egyházmegyék püspöki székhelyéről.
Két hónapja itt, Múcsonyban ünnepeltük az Exarchátus fennállásának 75-ik évfordulóját. Mi is az Exarchátus, és miért Múcsony a központja?
Trianon után 21 parókia, amely Trianonig az Eperjesi Egyházmegyéhez tartozott, Magyarország területén maradt. Ez a 21 parókia önálló egyházkormányzati egység lett, azaz Apostoli Adminisztratúra, Exarchátus. Kormányzását Vaskovics Antal helynök parókus végezte. Megszakítással 1989 óta Múcsony újra nemcsak irodai központ, hanem helynöki székhely is, mint volt Vaskovics Antal idején. Az Adminisztratúra legjelentősebb parókiája ma is Múcsony, 1460 hívével. Múcsony területén 17 kőkereszt hirdeti a múcsonyiak vallásosságát, Istenbe vetett erős hitét.
Templomunkat 1925-ben kereszthajó hozzáépítésével bővítették, igy kapta mai formáját. Müvészetileg a templom két legértékesebb képe az XVII. századi Istenszülő kép, mely vászonra festett és fára ragasztott, és a XVIII. századi Szentháromság kép. Értékük felbecsülhetetlen!
Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Vendégeink!
Múcsony kis borsodi település. Nem is gondolnánk, hogy a múlt században élt nagy magyar festőt, Szinyei Merse Pált, a Majális festőjét szoros szálak füzték településünkhöz. Visszaemlékezéseiben kisgyermekkoráról ezt irja: "Később Múcsonyba, Borsodmegyébe kerültünk, itt lakott anyám nagyanyja, özv. gróf Csákyné, született Jekelfalusy Terézia. Ezen a helyen mi gyerekek egy dombon pincéket ástunk a homokban. Üveges hintón mentünk innen tovább, nagy igáslovak huzták a kocsit"...
A továbbiakban emlitést teszek még arról, hogy Majthényi Károly, az ismert szobrász müvész mucsonyi kapcsolataira szintén találunk bizonyitékokat: Majthényi Károly 1914-ben Edelényben született, édesapja római katolikus kántortanitó. Sok gyerekük van, ezért nagynénje, anyja testvére, örökbe fogadja, mert nekik nincs gyerekük. Igy nevelkedik Ő Múcsonyban, Mánik Sándor bányatulajdonosnál és ők támogatják müvészi pályára való kerülését. Majthényi Károly 1990. november 16-án halt meg Szombathelyen. Ez év augusztus 20-án munkáiból gyüjteményes kiállitás nyilik az Edelényi Tájházban.
A mult század végén megjelent Egyházi irók csarnoka cimü könyvben találjuk Dr. Jekelfalusy Vincze nevét, aki 1802-ben született Múcsonyban. Nagyszombaton végzett teológiát. Esztergomban, Érsekujvárott volt káplán, pozsonyi, majd esztergomi kanonok, szepesi megyéspüspök, majd pozsonyi prépost és ezt követően székesfehérvári megyéspüspök. 1874.május 15-én halt meg Rómában.
A multból átlépve a jelenbe, szeretnék most arról beszélni, hogy mit adott ez a kis borsodi település a nagyvilágnak.
A kiemelkedő tehetséget és szorgalmas igyekezetet nem csupán a diploma fémjelzi. A község kultúrotthonában e szép jubileumra készített kiállítások látványa jóleső érzéssel tölt el. Öröm látni:
Az utóbbi években, évtizedben nagy lendületet mutatnak a helytörténeti kutatások, amelyek közül a legátfogóbb a bevezetőben emlitett B. Tóth Illés tanár úr szerkesztette Múcsony története, ez a 70 oldalas munka. Ezenkivül készültek helytörténeti tárgyú egyetemi, főiskolai diplomamunkák Forgonyné Viszlai Margit az Exarhatus történetét dolgozta fel, Dr. Gergelyné Szabados Dominika a görög katolikus egyházi és népi szokásokat kutatta és irta le. Ugyancsak születtek tudományos publikációk a mucsonyi nevek eredetéről.
Filkóházi Zoltán fáradhatatlan igyekezetével, mellyel a múzeumot létrehozta, a múltat átmentette a mába. Ezek mellett kutatja és átmenti a múcsonyi szólásokat, a közmondásokat, a népi élet kifejezéseit ruszinul.
Kedves Múcsonyiak!
Ma, augusztus 6-án, ezen a kettős ünnepünkön: a görög katolikus Úrszínváltozás ünnepén és településünk jubileumán visszatakintünk az eltelt 780-800 vagy akár 1000 év történetére.
Látjuk, hogy van mit ünnepelnünk. Úgy gondolom, nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy méltó utódai vagyunk elődeinknek.
Öseink nekünk örökül hitet hagytak, templomot emeltek, itt a Sajó völgyében hazát teremtettek. Mi pedig a jó Istentől kapott talentumainkat nem ástuk el: igyekeztünk és igyekszünk tudásunk szerint településünk és saját magunk javára dolgozni, hívő módra élni és ezt a hazát tovább építeni.