19. Fejezet János apostol Jelenéseinek Könyve
- Örömujjongás a mennyben. Ezután nagy sereg örömujjongását
hallottam a mennyben: "Alleluja! Üdv, dicsôség és hatalom Istenünknek!
Igazak és jogosak ítéletei!
- Elítélte a nagy parázna asszonyt, aki paráznaságával megrontotta a
földet. Megbosszulta szolgáinak vérét, mely annak kezéhez tapadt."
- Aztán tovább énekeltek: "Alleluja! Füstje fölszáll örökkön-örökké."
- Erre a huszonnégy vén és a négy élôlény arcraborulva imádta a trónon
ülô Istent és így kiáltott: "Úgy legyen! Alleluja!"
- A trón felôl pedig szózat tört elô:
"Dicsérjétek Istenünket, ti
szolgái mind,
S akik ôt félitek, kicsineyek és nagyok."
- Akkor nagy sereg énekét hallottam, mely sok víz zúgásához és erôs
mennydörgés robajához hasonlított: "Alleluja! Az Úr, mindenható
Istenünk, átvette az uralmat.
- Örvendezzünk, ujjongjunk és dicsôítsük ôt! Elérkezett a Bárány
menyegzôjének napja. Jegyese fölkészült:
- Méltó volt arra, hogy ragyogó fehér gyolcsba öltözzék." A gyolcs a
szentek igaz cselekedeteit jelenti.
- Akkor így szólt hozzám: "Jegyezd föl: Boldogok a Bárány menyegzôs
lakomájára hivatalosak!" És hozzáfűzte: "Ezek Isten igaz igéi."
- Lába elé borultam, hogy imádjam, de ô így szólt hozzám: "Vigyázz, ne
(tedd)! Csak Istent imádd! Én csak szolgatársad vagyok és testvéreidé,
akik tanúságot tesznek Jézusról. Jézus tanúsága a prófétálás lelke.
- A gyôzelmes fehér lovas. Akkor a megnyílt mennyben egy fehér
lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és
harcol.
- Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes diadém, rajta olyan név,
amelyet senki sem ismer, csak ô maga.
- Vértôl ázott ruhát viselt. Neve: Isten Igéje.
- A mennyei seregek tiszta fehér gyolcsba öltözve fehér lovon kísérték.
- Szájából éles kard tört elô, hogy azzal sújtson a nemzetekre.
Vasvesszôvel fogja kormányozni ôket, és taposni fogja a mindenható Isten
haragja tüzes borának sajtóját.
- Köntösén csípô magasságban ez a név volt írva: "Kirányok Királya,
uralkodók Ura."
- A vadállat és a hamis próféta megítélése. Akkor láttam, hogy
egy angyal áll a napban. Harsány hangon rákiáltott az ég magasán repülô
madarakra: "Jöjjetek, gyűljetek egybe Isten nagy lakomájára!
- Egyétek a királyok húsát, a hadvezérek és hatalmasok húsát, a lovak
és lovasaik húsát, szabadok és szolgák, kicsinyek és nagyok húsát!"
- Akkor láttam: A vadállat és a föld királyai hadseregükkel
összegyűltek, hogy harcra keljenek a Lovassal és seregével.
- De ezek elfogták a vadállatot és vele együtt a hamis prófétát, aki
csodákat művelt, hogy félrevezesse azokat, akik a vadállat jelét
viselték és bálványképét imádták.
- Mindkettôt elevenen kénkôvel égô tüzes tóba vetették. A többit a
Lovas kardja ölte meg, mely szájából tört elô. És a madarak mind
jóllaktak azok húsával.
1-10. Az angyalok és a szentek dicsőítik Istent Róma igazságos megbüntetéséért. - A Bárány jegyese az Egyház, mennyegzőjét a 21 és 22 fejezet írja le.
15-16. A fehér lovas maga az ítéletre jövő Krisztus. Neve isteni lényegét fejezi ki. Ő a második isteni személt: az isteni Ige (Jn. 1,14.). A vértől ázott ruha (Esa. 63,1-3.) azt jelenti, hogy kereszthalálával váltotta meg az emberiséget. Az éles kard (Jel. 1,16., Jel. 2,12.) az isteni ítélet ellenállhatatlan erejének jelképe. Vasvessző: lásd (Zsolt. 2,8-9.) Isten haragjának sajtója: az isteni ítélet (Jel. 14,20.).
17-21. Az ítélet előkészítését a próféta ószövetségi képpel (Ezekiel 38-39 fejezet, főleg Ez. 39,17-20.) írja le (Jel. 19,17-18.). Az ellenséges hatalmak megsemmisítése Jézus isteni hatalmának megfelelően drámai gyorsasággal pereg le (Jel. 19,19-21.). A kénkővel égő tüzes tó a pokol.