5. Fejezet (Szent János)
Másodszor Jeruzsálemben
- Gyógyítás a beteszda fürdőnél. Később ünnepük volt a zsidóknak és Jézus felment
Jeruzsálembe.
- Van Jeruzsálemben a Juhkapunál egy fürdő, Melynek héber neve Beteszda. Öt
oszlopcsarnok áll mellette.
- Ott igen sok beteg, vak, sánta és béna feküdt, s a víz mozdulására
várt.
- Az Úr angyala időnként leszállt a tóra és felkavarta a vizet. Aki ezután elsőnek lépett a
felkavart vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is.
- Feküdt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje volt beteg.
- Mikor ezt Jézus ott fekve
látta és megtudta, hogy már oly hosszú ideje szenved, megkérdezte: "Meg akarsz gyógyulni?"
- "Uram, felelte a beteg, nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, mikor felkavarodik a víz. Mire
odaérek már más lép be előttem."
- Jézus erre így szólt: "Kelj fel, fogd az ágyadat és járj!" Az
ember azonnal meggyógyult, fogta ágyát és járni kezdett.
- Aznap éppen szombat volt.
- A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: "Szombat
van, tilos vinned az ágyat."
- De az mentegetőzött: " "Aki meggyógyított engem, az mondta:
Fogd az ágyadat és járj!"
- Azok megkérdzték: "Ki az, aki azt mondta neked: Fogd az ágyadat
és járj?"
- A meggyógyult azonban nem tudta ki volt, Mert Jézus a helyszínen összegyűlt
néptömeg miatt eltávozott.
- Később Jézus a templomban találkozott vele és megszólította:
"Látod, meggyógyultál. Ne vétkezzél többet, hogy rosszabbul ne járj."
- Erre elment az ember
és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg.
- Jézus egylényegű az Atyával. A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton művelte.
- Jézus megmagyarázta nekik: "Atyám szüntelenül munkálkodik, ezért én is munkálkodom."
- A zsidók erre már életére törtek, mivel nemcsak megszegte a szombatot, hanem Istent is atyjának
mondta és ezzel egyenlővé tette magát Istennel.
- Jézus azonban tovább hirdette: "Bizony mondom nektek: A Fiú önmagától nem tehet semmit,
csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Amit ugyanis ő tesz, azt a Fiú ugyanúgy cselekszi.
- Az
Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Sőt még nagyobb dolgokat is mutat
neki, hogy csodálkozzatok rajta.
- Amint az Atya halottakat támaszt fel és kelt életre, úgy a Fiú
is életre kelti, akit akar.
- Az Atya nem itél senkit, az itéletet teljesen a Fiúra bízta,
- Hogy
mindenki tisztelje a Fiút, amint tisztelik az Atyát. Aki a Fiút nem tiszteli, nem tiszteli az Atyát, aki
őt kűldte.
- Bizony, bizony mondom nektek, aki igémet hallgatja és hisz annak, aki engem
küldött, örök élete van és nem kerül itéletre, hanem már árment a halálból az életre.
- Bizony,
bizony mondom nektek: Eljön az óra és már itt is van, mikor a holtak meghallják Isten Fiának
szavát, és akik hallgatnak rá, élni fognak.
- Amint az Atyának élete van önmagában, úgy adta a
Fiúnak is hogy élete legyen önmagában,
- és hatalmat adott neki, hogy itéletet tartson, mivel ő
az emberfia.
- Ne csodálkozzatok ezen. Eljön az óra, mikor a sírokban mindnyájan meghallják
Isten Fiának szavát.
- Akkor előjönnek, akik jót cselekedtek, az élet feltámadására, akik pedig
gonoszat cselekedtek, az itélet feltámadására.
- Nem tehetek önmagamtól semmit. Amint
hallom, úgy itélek. Itéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak
akaratát, aki engem kűldött.
- Az Atya tanusága Jézusról. Ha én tanuskodom önmagamról, tanuságom nem érvényes,
- Más tanuskodik rólam, és én tudom, hogy igaz az a tanuság, amit rólam tesz.
- Ti Jánosnál
tudakozódtatok, és ő tanuságot tett az igazságról.
- De nekem nincs szükségem emberi
tanuskodásra, csak azért mondom ezt, hogy üdvözüljetek.
- Égő és világító fény volt ő, ti
azonban csak ideig óráig akartatok fénysugarában gyönyörködni.
- Olyan tanuságom van amely felülmúlja Jánosét: tetteim, amelyek végbevitelét rámbízta az
Atya. Maguk a tettek, amelyeket végbeviszek, tanuskodnak rólam, hogy az Atya kűldött engem.
- Tehát maga az Atya, aki kűldött, tanuskodik rólam. Ti viszont se szavát nem hallottátok, se
színét nem láttátok,
- És igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek annak, akit kűldött.
- Vizsgáljátok az írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy bennük találtok örök életet. Éppen azok
tanuskodnak rólam.
- Ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.
- A hitetlenség gyökere. Dicsőítést nem fogadok el az emberektől.
- Ismerlek titeket: nincs
bennetek Isten szeretete.
- Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el, ha más a saját nevében
jön, azt elfogadjátok.
- Hogyan lehetnétek hívők, mikor egymás dicsőítését elfogadjátok, de
nem keresitek az egy Istentől származó dicsőséget?
- Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak
benneteket az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben remánykedtek.
- Ha Mózesnek
hinnétek, talán nekem is hinnétek, mert ő énrólam írt.
- Ha az ő írásának nem hisztek, hogyan
hinnétek az én szavamnak?"
1. Valószínőleg az a húsvét, amely Jézus nyilvános működésének második évébe esett.
2. A fürdő vizének gyógyító ereje miatt kapta a Beteszda: kegyelem háza nevet.
4. A gyógyító erő akkor volt leghatásosabb, amikor a víz időnként hevesebben tört fel.
10. A zsidók, t.i. az írástudók és farizeusok a szombati munkaszünet megszegésének tekintették bármilyen tárgy szállítását.
17. A mennyei Atya a világ megteremtése óta állandóan fentartja és kormányozza a világot, tehát Jézusnek is joga van ahhoz, hogy szombaton hasznos és szükséges dolgokat vigyen végbe.
19. Jézus nem tagadja isteni hatalmát, hanem azt hangsúlyozza, hogy, amint isteni természetét tekintve egylényegű az Atyával, ugyanúgy cselekedeteiben is elválaszthatatlan tőle és, mint ember is, állandóan mennyei Atyja akaratát követi.
20. A nagyobb dolgok a következő versekben említett halottfeltámasztás és az itélet.
24-27. Az Üdvözítő a lelki feltámadásról beszél: a bűn halálából Isten fiainak kegyelmi életére.
28. Itt már a testi feltámadásról és az utolsó itéletről van szó.
30. Lásd 19. vers jegyzetét.
31. Tanulságom nem érvényes, t.i. a ti felfogásotok szerint, mert nem hiszitek, hogy Isten fia vagyok. -- Jézus saját tanusága helyett az Atyának csodáiban megnyilvánuló tanuságra (36-38) és a Szentírás kijelentéseire (49-40) hivatkozik.
41-47. Jézus leleplezi a zsidók hitetlenségének gyökerét: a gőgöt és az önzést.