10. Fejezet (Szent János)
- Jézus a jó pásztor. "Bizony, bizony mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok
aklába, hanem máshonnan mászik be, az tolvaj és rabló.
- Aki az ajtón megy be, az a juhok
pásztora.
- Annak kinyit az őr és a juhok megismerik hangját. Nevükön szólítja juhait és
kivezeti őket.
- Miután kieresztette saját (juhait), megindul előttük, és a juhok követik őt, mert
ismerik hangját.
- Idegen után nem mennek, hanem elfutnak előle, mert az idegen hangját nem
ismerik."
- Jézus ezt a példabeszédet mondta nekik, de ők nem értették, hogy mit akar vele
mondani.
- Jézus tovább folytatta: "Bizony, bizony mondom nektek: A juhok számára én vagyok az ajtó.
- Mindannyian, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok.
- Én
vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-bejár és legelőre talál.
- A tolvaj
csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben
legyen.
- Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
- A béres azonban, aki nem
pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, otthagyja a juhokat és elfut, mikor látja, hogy jön a
farkas. A farkas elragadja és szétkergeti őket.
- A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik
a juhokkal.
- Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem,
- mint
ahogy az Atya ismer engem és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért.
- Más juhaim
is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak a
szavamra: egy akol lesz és egy pásztor.
- Azért szeret engem az Atya, mert odaadom életemet,
hogy aztán vissza is vegyem.
- Senki sem veszi el tőlem: önként adom oda. Hatalmam van
arra, hogy odaadjam, és hatalmam van arra, hogy visszavegyem. Ezt a feladatot kaptam
Atyámtól."
- E beszéd miatt szakadás támadt a zsidók között.
- Sokan közülük azt mondták: Ördöge van
és megháborodott. Mit hallgatjátok?"
- Mások viszont megjegyezték: "Ez nem megszállottnak
a beszéde. Vagy talán képes arra az ördög, hogy vakok látását visszaadja?"
- Negyedszer Jeruzsálemben
- A templomszentelés ünnepén. A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben.
- Tél
volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon tornácában.
- Körülvették őt a zsidók és
megkérdezték: "Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd
meg nekünk nyiltan,"
- Jézus így felelt: "Mondtam már nektek, de nem hiszitek.
Cselekedeteim, melyeket Atyám nevében művelek, tanuságot tesznek rólam.
- De ti nem
hiszitek, mert nem vagytok juhaim közül valók.
- Az én juhaim hallgatnak szavamra, én
ismerem őket, s ők követnek engem.
- Én örök életet adok nekik: Nem vesznek el soha, és
senki sem ragadja el őket a kezemből.
- Atyám, aki nekem adta őket, hatalmasabb
mindenkinél: senki sem ragadhatja el őket Atyám kezéből.
- Én és az Atya egy vagyunk."
- A zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék.
- Jézus szemükre vetette: "Sok
jótettet cselekedtem nektek Atyám erejéből, e cselekedetek közül melyikért akartok
megkövezni?"
- A zsidók visszavágtak: "Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a
káromlásért, mert ember létedre Istenné teszed magadat."
- Jézus megkérdezte tőlük: "Nincs
megírva törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
- Ha már azokat is isteneknek mondja
az Írás, akikhez Isten igéje szólt, és az Írás nem veszíti érvényét,
- Hogyan mondhatjátok arról,
akit az Atya megszentelt és a világba küldött: káromkodol, mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
- Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem.
- De ha azokat cselekszem és nem
akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van
és én az Atyában."
- Ismét el akarták fogni, de ő kiszabadult kezeik közül.
- Jézus Pereában. Elment ismét a Jordánon túl arra a helyre, ahol János először keresztelt, és
ott maradt.
- Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: "János ugyan semmi csodát sem művelt,
de mindaz, amit őróla mondott igaz volt."
- És sokan hittek benne.
7. Az ajtó a törvényes út, mely az akolba vezet, átvitt értelemben Krisztus igaz tanítása, s az Istentől való küldetés és meghatalmazás, mely az embereket az üdvösségre segíti. Jézus az ajtó, mert ő Isten személyes kinyilatkoztatása, és az üdvösségre csak rajta keresztül vezet az út. De ő a jó pásztor is, aki az "ajtón" keresztül Istenhez vezet; példaképe az újszövetségi pásztoroknak: püspököknek és papoknak.
8. Jézus előtt jöttek azok, akik isteni megbizatás nélkül tolakodtak fel a nép vezetésére: az írástudók és farizeusok.
16. Jézus megszünteti az ószövetségi választott nép és a pogányok között fenálló különbséget (Ef. 2,14-15): az Egyház Isten Uj választott népe, mely kölönbség nélkül a föld minden nemzetéből összegyűjti Isten fiait.
22. A templomszentelés ünnepét decemberben tartották, nyolc napon keresztül, annak emlékére, hogy Makkabeus Júdás idejében újra felszentelték a templomot (1Mak.4,59; 2Mak.1,19).
23. A tornác a régi salamoni templom maradványa, a templom külső udvarában volt.
30. Egyek az isteni természetben, de különböző isteni személyek.
34-36. Ha a Szentírás (Zsolt. 81,6) Izrael bíráit, mint Isten helyetteseit "isteneknek" nevezi, mennyivel inkább mondhatja magát Isten Fiának Krisztus, aki természete szerint is, valóban az.