17. Fejezet (Szent János)
Jézus főpapi imája
- Jézus önmagáért imádkozik. E szavak után Jézus égre emelte szemét és így imádkozott:
"Atyám, eljött az óra. Dicsőítsd meg Fiadat, hogy Fiad is megdicsőítsen téged.
- Hatalmat adtál
neki minden ember felett, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon.
- Az örök élet
az, hogy ismerjenek téged, egyedül igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust.
- Én
megdicsőítettelek téged a földön. A művet, amelynek elvégzését rámbíztad, véghezvittem.
- Most dicsőíts meg engem te, Atyám, magadnál, azzal a dicsőséggel, amelyben részem volt nálad,
mielőtt a világ lett.
- Imádkozik az apostolokért. Kinyilatkoztattalak téged az embereknek, akiket a világból
nekem adtál. Tieid voltak és nekem adtad őket.
- Tanításodat megtartották. Most már tudják,
hogy minden, amit nekem adtál tőled van. A tanítást, amit nekem adtál, átadtam nekik.
- Ők
elfogadták és így valóban elismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.
- Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál.
- Tieid
ők, — hiszen mindaz, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, — és én megdicsőültem
bennük.
- Én már nem vagyok e világban, de ők a világban vannak. Én hozzád megyek. Szent
Atyám tartsd meg őket nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.
- Amig
velük voltam, én tartottam meg őket nevedben, amelyet nekem adtál. Megőriztem őket; senki
más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.
- Most hozzád
megyek, ezeket pedig elmondom a világon, hogy örömöm teljesen az övék legyen. Átadtam
nekik tanításodat.
- A világ gyűlölte őket, mert nem e világból valók, ahogy én sem vagyok e
világból.
- Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a
gonosztól.
- Hiszen nem e világból valók ők, amint én sem vagyok e világból.
- Szenteld
meg őket az igazságban: a te igéd igazság.
- Amint te küldtél engem a világba, úgy küldöm én
a világba őket.
- Értük szentelem magam, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.
- Imádkozik az Egyházért. De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik szavukra
hinni fognak bennem.
- Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy és én
tebenned, úgy legyenek egyek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél
engem.
- Én átadtam nekik a dicsőséget, amit nekem adtál, hogy egyek legyenek, amint mi
egyek vagyunk:
- én őbennük, te énbennem, hogy így tökéletesen egyek legyenek ők is.
Ismerje meg ebből a világ, hogy te küldtél engem, és hogy szereted őket, amint engem szerettél.
- Atyám, akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák
dicsőségemet, amit te adtál nekem, hiszen te szerettél engem a világ teremtése előtt.
- Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg téged. Én ismerlek téged, és így ők is
megismerték, hogy te küldtél engem.
- Megismertettelek velük és meg is foglak ismertetni,
hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen és én őbennük."
1. Jézus főpapi imájával fejezi be búcsúbeszédét és vezeti be közeli keresztáldozatát. Kéri mennyei Atyját, hogy dicsőítse meg őt (1-5), apostolait óvja meg a gonosztól és szentelje meg (6-19), híveit pedig őrizze meg egységben és vezesse az örök üdvösségre (20-26).
5. Jézus dicsősége, isteni természetét tekintve, egyenlő a mennyei Atyáéval. Most, önkéntes megalázkodása elteltével, emberi természetének megdicsőítését kéri.
10. Az Úr azzal dicsőült meg tanítványaiban, hogy hittek megváltói küldetésében.
11-12. Amelyet nekem adtál: a Vulgátában így olvassuk: "Akiket nekem adtál."
16-17. Jézus azt kéri, hogy apostolainak élete megegyezzék az örök igazággal, amelyet tanításában kinyilatkoztatott.
19. Szentelem, vagyis föláldozom magam.
22. Jézus megváltó szenvedésével megszerezte híveinek az istenfiúság kegyelmét. Ez az a legnagyobb dicsőség, amelyben embereknek része lehet, mert általa Jézus isteni élete folytatódik benne.
26. Jézus azért nyilatkoztatta ki a mennyei Atyát, hogy hívei részesei legyenek a Szentháromság szeretet-közösségének.