9. Fejezet (Szent Máté)

1. Jézus meggyógyít egy bénát. Erre ismét bárkába szállt, átkelt a tavon és lakóvárosába érkezett.
   
2. Ott egy hordágyon fekvő bénát hoztak elébe. Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: "Bízzál fiam! Bocsánatot nyertek bűneid."
   
3. Néhány írástudó erre azt gondolta magában: "Ez káromkodik."
   
4. Jézus gondolataikba látva így szólt: "Miért gondoltok rosszat magatokban?
   
5. Mi könnyebb, ha azt mondom: bocsánatot nyernek bűneid? - vagy ha azt: kelj föl és járj?
   
6. Tudjátok meg tehát hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására." Ezzel a bénához fordult: "Kelj föl, fogd az ágyadat és menj haza!"
   
7. Az fölkelt és hazament.
   
8. Ennek láttára félelem fogta el a népet és magasztalni kezdték Istent, hogy embernek ekkora hatalmat adott.
   
9. Máté meghívása. Jézus tovább folytatva útját, látta, hogy egy Máté nevű ember ül a vámnál. "Kövess engem!" - szólította meg. Az fölkelt és követte.
   
10. Mikor későb annak házában asztalhoz ült, sok vámos és bűnös jött, s letelepedtek Jézus és tanítványai közé.
    
11. Ennek láttára a farizeusok megkérdezték tanítványait: Miért eszik Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?"
    
12. Amikor Jézus ezt hallotta, megfelelt nekik: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.
    
13. Menjetek csak, és tanuljátok meg mit tesz az: irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket."
    
14. Jézus tanítványai és a böjt. Akkor odamentek hozzá János tanítványai és megkérdezték: "Hogy lehet az, hogy mi és a farizeusok (gyakran) böjtölünk, a te tanítványaid pedig nem böjtölnek?"
    
15. Jézus így felelt: "Csak nem búsulhat a násznép, míg vele a vőlegény? Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.
    
16. Senki sem tesz ócska ruhára nyers szövetből foltot, mert a ruha ép részét is eltépi, és még nagyobb szakadás támad.
    
17. Új bort sem töltenek régi tömlőkbe, különben kiszakadnak a tömlők, a bor kiömlik és a tömlők is tönkremennek. Az új bor új tömlőbe való, akkor mindkettő megmarad."
    
18. Jairus leánya. Miközben ezt magyarázta, egy elöljáró lépett hozzá és lába elé borulva kérte: "(Uram), leányom most halt meg, de jöjj, tedd rá kezedet és életre kel."
    
19. Erre Jézus fölkelt és tanítványaival együtt elment vele.
    
20. Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérzésben szenvedett, hátulról megérintette ruhája szegélyét.
    
21. Azt gondolta magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok."
    
22. Jézus erre megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, hited meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.
    
23. Amikor Jézus az elöljáró házába ért és látta a fuvolásokat és a lármás tömeget,
    
24. rájuk szólt: "Távozzatok! Hiszen nem halt meg a leány, csak alszik." Azok kinevették.
    
25. Miután eltávolították a tömeget, bement, megfogta a leány kezét és az életre kelt.
    
26. Híre járt ennek az egész vidéken.
    
27. Két vak visszanyeri látását. Amikor Jézus tovább folytatta útját, két vak ment utána. Egyre ezt kiáltották: "Könyörülj rajtunk, Dávid fia!"
    
28. Amint hazaérkezett, bementek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek, hogy tudok valamit tenni veletek?" "Igenis, Uram!" - felelték azok.
    
29. Akkor megérintette szemüket és így szólt: "Legyen hitetek szerint!"
    
30. Erre megnyílt a szemük. Jézus pedig lelkükre kötötte: "Vigyázzatok, senki meg ne tudja."
    
31. Ám azok elmentek és hírét vitték az egész vidéken.
    
32. Egy ördögtől megszállott meggyógyul. Alighogy azok elmentek, egy ördögtől megszállott némát hoztak eléje.
    
33. Mihelyt az ördögöt kiűzte, megszólalt a néma. A nép erre csodálkozva mondta: "Soha sem láttak még ilyent Izraelben!"
    
34. A farizeusok azonban megjegyezték: "Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
    

    Izrael elutasítja a Messiást

35. A nagy aratás. Jézus bejárt minden várost és falut, tanított a zsinagógákban, hirdette országának örömhírét és meggyógyított minden betegséget és minden bajt.
    
36. Ahogy végignézett az embereken, megesett a szíve rajtuk, mert olyanok voltak, mint pásztor nélküli juhok: elcsigázottak és kimerültek.
    
37. Akkor így szólt tanítványaihoz: "Az aratni való sok, de a munkás kevés.
    
38. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába."