3. Fejezet Pál apostol levele a galatákhoz

Az apostol tanítása a megigazulásról

1. A megigazulás a hitből ered. Ti oktalan galaták! Ki igézett meg titeket, (hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak) titeket, akiknek a szeme elé állítottuk a megfeszített Jézus Krisztust?
   
2. Csak azt akarom tőletek megtudni: a törvény tettei által kaptátok a Lelket, vagy a hit elfogadása által?
   
3. Annyira oktalanok vagytok, hogy amit lélekkel kezdtetek, most testben akarjátok bevégezni?
   
4. Hiába éltétek át mindezt? Hátha csakugyan hiába!
   
5. Aki tehát a Lelket adja nektek s csodákat művel köztetek, a törvény tettei alapján teszi, vagy a hit elfogadása által?
   
6. Ábrahám példája. Ugyanúgy áll a dolog mint Ábrahámnál: "Hitt Istennek s ez megigazulására szolgált."
   
7. Értsétek meg tehát, hogy aki hisz, az Ábrahám fia.
   
8. Mivel pedig az Írás előre látta, hogy Isten a hit által teszi megigazultakká a pogányokat, előre hirdette Ábrahámnak: "Benned részesül áldásban minden nemzet."
   
9. Eszerint azok, akik hisznek, áldásban részesülnek a hívő Ábrahámmal.
   
10. Azok viszont, akik a törvény tetteire támaszkodnak, átok alatt állnak. Meg van ugyanis írva: "Átkozott mindaz, aki hüségesen meg nem tartja, ami a törvény könyvében áll."
    
11. Ebből nyilvánvaló, hogy a törvény által senki meg nem igazul Isten előtt, mert: "Az igaz a hitből él."
    
12. A törvény azonban nem a hitből van, hanem: "Aki teljesíti, élni fog általa."
    
13. Krisztus megváltott minket a törvény átkától, amikor az átok hordozójává lett értünk. Hiszen ez is meg van írva: "Átkozott mindaz, aki a fán függ."
    
14. Így szállt az Ábrahámnak szóló áldás Krisztus Jézus által a pogányokra, hogy a hit által elnyerjük a Lélek ígéretét.
    
15. Testvérek! Emberi szokásra hivatkozom. Valakinek jogerős végrendeletét senki sem érvénytelenítheti, s nem változtahat rajta.
    
16. Nos, az ígéret Ábrahámnak és utódjának szólt. Nem így olvassuk: "utódainak", többes számban, hanem egyes számban: "utódodnak", aki Krisztus.
    
17. Ezzel azt akarom mondani: az Isten által korábban jogerőre emelt végrendeletet a négyszázharminc esztendővel később adott törvény nem érvényteleníti, hogy ígéret semmissé váljék.
    
18. Ha ugyanis a törvényből származnék az örökség, akkor nem az ígéretből. Ábrahámot viszont az ígéret alapján ajándékozta meg Isten.
    
19. A törvény rendeltetése. Mire való tehát a törvény? A törvényszegések végett lépett érvénybe, míg el nem jön az utód, akinek az ígéret szólt. Angyalok által lépett érvényvbe, közvetítő útján.
    
20. A közvetítő azonban nem csak egynek a közvetítője, az Isten pedig egy.
    
21. Ellentétben áll tehát a törvény Isten ígéreteivel? Semmi esetre sem! Akkor származnék a megigazulás valóban a törvényből, ha volna életerő a törvényben.
    
22. De az Írás mindent a bűn alá foglalt, hogy az ígéretben Jézus Krisztus hite által részesüljenek a hívők.
    
23. Mielőtt a hit elérkezett volna, a törvény fogott össze és őrzött minket a hit számára, amelynek kinyilatkoztatása a jövőre várt.
    
24. Így a törvény Krisztushoz vezető nevelőnkké lett, hogy a hit által igazuljunk meg.
    
25. A hit eljövetelével azonban kikerültünk a nevelő keze alól.
    
26. Isten fiai vagytok ugyanis mindnyájan a Krisztus Jézusbe vetett hit által.
    
27. Hiszen mindannyian, akik megkeresztelkedtetek Krisztusra, Krisztust öltöttétek magatokra.
    
28. Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok Krisztus Jézusban.
    
29. Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai is, s az ígéret szerint örökösök.

1-5. A galaták tapasztalatból tudják, hogy a Szentlélek kegyelmét nem a mózesi törvény megtartásáért, hanem a Krisztusba vetett hit által kapták.

6-9. Ábrahám az isteni ígéretekbe vetett hit által igazult meg, utódai is csak ezen az úton juthatnak a megigazulásra. Akik hisznek Krisztusban, azok Ábrahám fiai és az isteni áldás, vagyis a messiási üdvösség örökösei.

6. Ter. 15,6. 8.Ter. 12,3.

10-14. Az ember saját erejéből nem képes maradéktalanul megtartani Isten törvényét. Ha tehát a törvény megtartásával akarja elérni a megigazulást, tapasztalnia kell, hogy a bűn átka nehezedik rá és ez megbénítja jóratörekvésében. A bűn átkától csak Krisztus kereszthalála szabadítja meg az emberiséget.

10. MTörv. 27,26.

11. Hab. 2,4.

12. Lev. 18,5.

13. MTörv. 21,23.

15-18. Ha valamely jogerős emberi intézkedés nem változtatható meg, mennyivel inkább változtathatatlan Isten ígérete. Isten ígéretét a mózesi törvény sem érvényteleníti. Az isteni áldás tehát nem a törvényből, hanem Isten ígéretéből fakad.

19-22. A törvénynek az isteni üdvtörténetben alárendelt szerepe van. Az emberi gyengeség miatt inkább csak a bűn elszaporodását okozta, s ezért egyre szükségesebbé tette a megváltást. Ezenkívül a törvényt közvetítő útján adta Isten, a messiási üdvösség ígéretét viszont közvetítő nélkül.

23-29. A törvény érdeme az, hogy megőrizte a zsidóság hitét az egy igaz Istenben, és ébren tartotta a Megváltó utáni vágyat. Mivel az isteni ígéret Krisztusban beteljesült, a törvény elvesztette jelentőségét. - Kol. 3,9-10