24. Fejezet: ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

1. Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit!
2. S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez;
3. Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet.
4. Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai.
5. A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget.
   1 Móz. 4,11., 3 Móz. 26,15.
6. Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg.
   3 Móz. 26,14., 3 Móz. 26,16., 5 Móz. 28,15., 5 Móz. 28,68., Jer. 11,3., Jer. 11,4.
7. Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek.
   Jóel. 1,10., Jóel. 1,12.
8. Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt.
   Jóel. 1,5., Ésa. 5,12.
9. Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak;
10. Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet!
11. Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött.
    Ámós. 8,10.
12. A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu.
13. Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüre elmult.
    Ésa. 17,6.
14. Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől.
15. Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét.
    Ésa. 42,10., Ésa. 42,12.
16. A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek.
    Ésa. 21,2.
17. Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója!
    Ésa. 5,19., Jer. 48,43., Jer. 48,44.
18. És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai.
    1 Móz. 7,11., Zsolt. 82,5., Péld. 8,29.
19. Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld;
20. Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé!
21. És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön:
22. És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak.
23. És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen.
    Jóel. 2,31., Ésa. 60,19., Ésa. 60,20., Ésa. 30,26.