Pál apostol második levele a tesszalonikaiakhoz
Fejezetek:
1,
2,
3.
Bevezetés
- Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Szilvánusz és Timóteus a
tesszalonikaiak egyházának, az Atyaistenben és az Úr Jézus
Krisztusban.
- Kegyelem nektek és békesség az Istentől, az Atyától és az Úr Jézus
Krisztustól.
- Köszönet és elismerés. Mindenkor hálaadással tartozunk értetek
Istennek, testvérek, mégpedig méltán, mert hitetek nőttön-nő és az
egymás iránt való szeretet mindnyájatokban gyarapszik.
- Dicsekszünk is veletek Isten egyházában: állhatatosságotokkal és
hitetekkel, mellyel minden üldözést és zaklatást elviseltek,
- Isten igazságos ítéletének bizonyosságaként, hogy méltók legyetek
Isten országára, amelyért szenvedtek is.
- Méltányos egyébként, hogy Isten zaklatóitoknak zaklatással fizessen
meg.
- Nektek zaklatottaknak pedig, velünk együtt, megnyugvással, amikor az
Úr Jézus megjelenik angyalseregével a mennyből, lobogó tűzzel.
- Akkor megbünteti majd aokat, akik Istent nem ismernek és Urunk Jézus
(Krisztus) evangéliumának nem engedelmeskednek.
- Ezek örök kárhozattal lakolnak: távol az Úr színétől és felséges
hatalmától,
- azon a napon amikor eljön, hogy szentjeiben megdicsőüljön és híveiben
megcsodálják. Nálatok ugyanis a mi tanúságtételünk hitre talált.
- Ezért imádkozunk is értetek mindenkor, hogy Istenünk meghívására
méltasson és hathatósan befejezze a hitből fakadó törekvéseteket.
- Így dicsőül meg Urunk Jézus (Krisztus) neve bennetek és ti őbenne,
Istenünknek s az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.
Fejezetek:
1,
2,
3.
5-10. Az Apostol Isten igazságos ítéletével vigasztalja üldözést szenvedő híveit. Ez az ítélet, mely a hívőknek jutalmat, az üldözőknek pedig büntetést hoz, az utolsó ítéletkor lessz teljes.