Pál apostol levele a filippiekhez

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.

    Bevezetés

  1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, a Filippiben élő összes szenteknek, az elöljárókkal és diákonusokkal együtt.
  2. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól.
  3. Hálaadás és könyörgés. Hálát adok Istennek, valahányszor rátok gondolok,
  4. és mindig, minden imádságomban örömmel könyörgök mindnyájatokért,
  5. mivel az első naptól mindmáig részt vettetek (Krisztus) evangéliumának munkájában.
  6. Bízom abban, hogy aki megkezdte bennetek a jót, be is fejezi Krisztus Jézus napjáig.
  7. Méltányos is, hogy így gondolkodjam mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, akik osztoztok kegyelmemben, akár bilincsben vagyok, akár az evangéliumot védelmezem és megerősítem.
  8. Isten a tanúm, mennyire vágyakozom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében.
  9. Könyörgök is azért, hogy szeretetetek mindjobban gazdagodjék helyes ismeretben és teljes megértésben,
  10. hogy el tudjátok bírálni mi a helyes. Akkor tiszták és kifogástalanok lesztek Krisztus napjára,
  11. és bővelkedni fogtok az igaz élet Jézus Krisztus által szerzett gyümölcseiben Isten dicsőségére és dicséretére.

    Tájékoztatás az apostoli munkáról

  12. A római misszió. Tudomásotokra akarom hozni, testvérek, hogy helyzetem javára vált az evangéliumnak.
  13. Az egész császári testőrségben és máshol is köztudomású lett, hogy bilincseimet Krisztusért viselem.
  14. A testvérek közül az Úrban, bilincseimen felbuzdulva, egyre bátrabban és félelem nékül merik hirdetni Isten igéjét.
  15. Némelyek ugyan féltékenykedve és kételkedve hirdetik Krisztust, mások azonban jó szándékkal.
  16. Ezek szeretetből, mert tudják, hogy küldetésem az evangélium védelmére szól,
  17. amazok viszont vetélkedésből, s nem tiszta szándékkal hirdetik Krisztust,
  18. abban a hiszemben, hogy bilincseimben keserűséget szereznek nekem. De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék, bármi módon, akár érdekből, akár őszinte szándékkal. Én örülök neki, és ezután is örülni fogok.
  19. Az apostol helyzete. Tudom ugyanis, hogy ez, imádságtok által és Jézus Krisztus Lelkének segítségével, üdvösségemre válik.
  20. Abban bízom és remélek, hogy semmiben sem vallok szégyent, sőt nyíltan megmondom, hogy Krisztus mint mindig, most is megdicsőül testemben -akár életemben, akár holtomban.
  21. Hiszen számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.
  22. Ha viszont tovább kell élnem, az termékeny munkát jelent. Nem tudom hát mit válasszak.
  23. Kettő közt vívódom: szertnék megszabadulni, hogy Krisztussal legyek. Ez volna a legjobb.
  24. De hogy miattatok életben maradjak, az szükségesebb.
  25. Meg vagyok győződve és tudom, hogy megmaradok, sőt haladástokra és hitből fakadó örömötökre maradok meg mindnyájatok javára.
  26. Így még több okotok lesz arra, hogy Krisztusban dicsekedjetek, ha újból elmegyek hozzátok.
  27. Buzdítás az egyetértésre. Éljetek csak méltóan Krisztus evangéliumához. Így aztán akár elmegyek és meglátlak titeket, akár távol maradok, azt halljam rólatok, hogy egy lélekkel helytálltok és egyetértve együtt munkálkodtok az evangélium hitéért,
  28. az ellenfelektől pedig semmiképpen nem ilyedek meg. Ez lesz számukra a kárhozatnak, számotokra pedig az üdvösségnek bizonyítéka, amely az Isten műve.
  29. Neketek az a kegyelem jutott, hogy ne csak higgyetek Krisztusban, hanem szenvedjetek is érte.
  30. Hiszen ugyanazt a harcot kell kiállnotok, amelyet nálam láttatok és most hallotok.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.

5-7. A hívek résztvesznek az evangélium munkájában azzal, hogy Filippiben terjesztik az evangéliumot, de különösen azzal, hogy pénzadománnyal támogatják az Apostol munkáját. Ily módon osztoznak apostoli küldetésének kegyelmében, mivel az Apostol az adományok segítségével, küldöttei és levelei révén a fogságban is érintkezésben tud maradni híveivel és dolgozni tud az evangéliumért.

13. Római fogsága idején az Apostol a császári testőrség tagjainak is beszélt Krisztusról, s valószínűleg néhányat meg is térített közülük (Fil. 4,22).

19-26. Szent Pál egyedül Krisztus dicsőségét keresi. Ha továbbra is életben maradhat, csak azért akar élni, hogy Krisztusért dolgozzék. Ha viszont meg kell halnia, meggyőződése, hogy hitvallásával és vértanúhalálával is Krisztus ügyét szolgálja. Egyéni szempontból legszívesebben meghalna, hogy végleg egyesülhessen Krisztussal, de ha híveire gondol, akiknek szükségük van rá, szívesen él és dolgozik tovább.

28. A hívek összetartása Isten bennük működö kegyelmét, s ezzel ügyük igazát bizonyítja, vagyis jele annak, hogy az üdvösség útján járnak. Másrészt viszont éppen ez tanúskodik arról, hogy a hit ellenségei végzetes tévedésben vannak.