Pál apostol levele a filippiekhez

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.

  1. Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség és a résztvevő szeretet,
    Fil. 2,27., Fil. 2,28., 2Kor. 13,13., Róm. 12,10., Róm. 12,16.
  2. tegyétek örömömet teljessé azzal, hogy egyetértetek, egymást szeretitek, együttéreztek, egyet gondoltok.
  3. Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból. Tekintse inkább alázatosan egyik a másikat magánál kiválóbbnak.
    Gal. 5,26., Ef. 4,2., Ef. 5,21., Kol. 3,12., Róm. 12,10.
  4. Senki se keresse csak a maga javát, hanem a másét is.
    Fil. 2,21., 1Kor. 10,24., 1Kor. 13,4-7.
  5. Krisztus példája. Ugyanaz az érzés legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt.
    1Pt. 2,21., Kol. 3,13., Zsid. 12,2.
  6. Ő, isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak, amihez föltétlenül ragaszkodjék,
    Jn. 1,1-3., Róm. 15,2., Róm. 15,3., 1Kor. 8,6., Róm. 8,3., Gal. 4,4., Kol. 1,13-20., Jn. 17,5.
  7. hanem szolgai alakot fölvéve kiüresítette önmagát és hasonló lett az emberekhez.
    Zsid. 2,9-14., Róm. 5,15., 1Kor. 15,21., 2Kor. 13,4., Róm. 6,9., ApCsel. 26,23.
  8. Külsejét tekintve olyan volt, mint egy ember; megalázta magát és engedelmes lett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.
    Zsid. 12,2., Ef. 6,5., Róm. 6,16., Róm. 5,19., Jn. 4,34., Jn. 15,10., 2Tim. 2,9.
  9. Ezért Isten fölmagasztalta és minden nevet fölülmúló nevet adott neki:
    Fil. 2,3., Fil. 2,21., Róm. 8,17., Esa. 53,7-12., Ef. 1,20-22., Mt. 23,12., Jak. 4,10., Jn. 13,31., Jn. 13,32., Jel. 3,12., Esa. 42,8., ApCsel. 2,36., Jel. 19,16.
  10. Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban,
    Esa. 45,23., Róm. 14,11., Ef. 3,14., ApCsel. 2,21., ApCsel. 7,59., ApCsel. 9,14., ApCsel. 9,21., Jn. 14,13., 1Kor. 8,6., Ef. 1,20., Ef. 1,21., Ef. 3,10., 1Pt. 3,22., Jel. 5,8., Jel. 11,13.
  11. s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.
    ApCsel. 2,36., 1Kor. 8,6., 1Kor. 12,3., Róm. 10,9., 2Kor. 4,5., 1Kor. 15,27., 1Kor. 15,28.
  12. Buzgóság a jóban. Kedveseim, ti, akik mindig engedelmesek voltatok, félve-remegve munkáljátok üdvösségteket, nemcsak amikor jelen vagyok, hanem sokkal inkább most, amikor távol.
    Fil. 2,3., Fil. 1,27., Fil. 1,30., ApCsel. 20,31., Ef. 6,5., 1Kor. 2,3., Zsolt. 2,11., 1Pt. 1,17., 2Kor. 7,1., Ef. 5,21., Mt. 7,3-5., Róm. 14,4., Fil. 3,11-16., 1Kor. 9,26., 1Kor. 9,27.
  13. Hiszen Isten maga műveli bennetek jóakarata szerint a szándékot meg a végrehajtást is.
    Ef. 1,19., 2Kor. 3,5., 1Kor. 12,6., Kol. 1,29., Róm. 7,15., Róm. 7,18.
  14. Zúgolódás és okoskodás nélkül tegyetek meg mindent,
    Fil. 1,10., Fil. 1,27-30., 1Pt. 4,12., 1Pt. 5,6.
  15. hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedék közt, akik közt úgy ragyogtok, mint csillagok a világmindenségben.
    Fil. 1,10., Mt. 5,45., Mt. 5,48., 1Tessz. 3,13., 1Tessz. 5,23., Róm. 8,15., Róm. 8,16., Róm. 9,8., MTörv. 32,5., Dán. 12,3.
  16. Ragaszkodjatok az élet igéjéhez, hogy Krisztus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába és nem fáradtam fölöslegesen.
    Fil. 1,6., Ef. 5,8., 1Tessz. 5,5., Lk. 16,8., 2Kor. 4,4., Jn. 1,4., Jn. 1,9., Róm. 2,19., 2Kor. 6,14., Kol. 1,13., 2Tim. 1,10., 1Kor. 3,14., 1Kor. 15,10., Gal. 2,2., ApCsel. 20,24.
  17. Mégha a hitetekért hozott áldozaton és szolgálaton fölül véremet is ontják, örülök és együtt örvendek mindnyájatokkal.
    Fil. 3,1., Fil. 4,4., 2Tim. 4,6., Szám. 15,4-10., Szám. 28,7., Róm. 15,16.
  18. Örüljetek ti is, és örvendezzetek velem.
    2Kor. 6,13., 2Kor. 2,3.
  19. Timóteus és Epafroditusz küldetése. Remélem az Úr Jézusban, hogy hamarosan hozzátok küldhetem Timóteust, s hogylétetekről értesülve megnyugszom.
    Fil. 1,12-27., Fil. 1,1., Fil. 2,2., ApCsel. 16,1-3., Ef. 6,22., Kol. 4,8.
  20. Senki sincs ugyanis, aki velem egyetértve, oly őszintén szívén viselné ügyeteket.
  21. A többiek mind a maguk javát keresik, s nem Krisztus Jézusét.
    Fil. 1,14-17., Fil. 4,21., 1Kor. 10,24., Kol. 4,11., ApCsel. 15,38., ApCsel. 15,39.
  22. Megbízhatóságát abból láthatjátok meg, hogy, mint a gyermek atyjának, úgy szolgált velem az evangélium érdekében.
    ApCsel. 16,1., ApCsel. 16,3., ApCsel. 17,14., 1Kor. 4,17., Fil. 1,1-5., Kol. 4,7.
  23. Remélem tehát, hogy elküldhetem, mihelyt megtudom mi történik ügyemben.
    Fil. 2,19.
  24. Sőt bízom az Úrban, hogy magam is nemsokára indulhatok hozzátok.
    Fil. 1,21-26.
  25. Addig is szükségesnek láttam, hogy hazaküldjem Epafroditusz testvért, társamat a munkában és a küzdelemben, akit ti küldtetek, hogy szükségemben szolgálatomra legyen.
    Fil. 2,17., Fil. 2,30., Fil. 4,18., Fil. 1,27., Fil. 1,30., Fil. 4,3., Fil. 4,16., 2Tim. 2,3.
  26. Nagyon kívánkozott utánatok és nyugtalankodott, hogy betegségéről értesültetek.
  27. Csakugyan halálos beteg volt, Isten azonban megkönyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat bánatra ne érjen.
    Jer. 45,3., Ez. 7,26.
  28. Annál sürgősebben küldtem el tehát, hogy viszontlátásának újra örvendjetek, s nekem se legyen bánatra okom.
    Fil. 2,27.
  29. Fogadjátok tehát nagy örömmel az Úrban, és becsüljétek meg az ilyen embert.
    Róm. 16,2., 1Tessz. 5,13.
  30. Hiszen Krisztus ügyéért volt közel a halálhoz, s életét kockáztatta, hogy pótolja a nekem tett szolgálatban, amit ti nem tehettetek.
    Fil. 2,25., Fil. 1,8., Fil. 4,17., Zsolt. 107,18., Jel. 12,11., 1Kor. 16,17., 2Kor. 12,14.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4.


5-8. Az egység akkor valósul meg a hívek közt, ha Krisztus példáját követve önzetlenek és alázatosak. Isten Fia önként lemondott az őt megillető isteni dicsőségről és úgy élt az emberek közt, mint egyszerű ember.

9-11. Isten minden mást fölülmúló nevet, a legnagyobb méltóságot és hatalmat adta Jézusnak. Jézus Krisztus az Úr, vagyis mint megdicsőült Istenember, a világmindenség királya.

16-18. Ha a hívek ragaszkodnak szent Pál tanításához, Krisztus második eljövetele alkalmával dicsőségére válnak az Apostolnak. Üdvösségükért a vértanúhalált is szívesen elviseli.

25. Epafroditusz neve az Apostol többi levelében nem fordul elő. Valószínűleg egyházi (püspöki) tisztséget viselt Filippiben.