MÓZES ELSÕ KÖNYVE A TEREMTÉSRÕL
- És lõn abban az idõben, hogy Júda elméne az õ atyjafiaitól, és betére egy Adullámbeli férfiúhoz, kinek neve Khira vala.
- És meglátá ott Júda és Súah nevû Kanaánbeli férfiúnak leányát, és elvevé azt, és beméne hozzá.
1 Krón. 2,3.
- És az fogada méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Hérnek.
- És ismét fogada méhében, s fiat szûle, és nevezé nevét Ónánnak.
- Még egyszer szûle fiat, és nevezé nevét Sélának, és mikor azt szûlé, Khezibben vala.
- És võn Júda az õ elsõszülött fiának Hérnek feleséget, ennek neve Thámár vala.
- De Hér, Júdának elsõszülött fia gonosz vala az Úr szemei elõtt, és megölé õt az Úr.
4 Móz. 26,19.
- És monda Júda Ónánnak: Eredj be a te bátyád feleségéhez, és vedd feleségûl mint sógor, és támaszsz magot bátyádnak.
- Ónán pedig tudja vala, hogy a magzat nem lesz az övé, azért valamikor az õ bátyja feleségéhez bemegy vala, földre vesztegeti vala el a magot, hogy bátyjának magot ne támaszszon.
- És gonoszságnak tetszék az Úr szemei elõtt, a mit cselekszik vala, annakokáért megölé õt is.
- És monda Júda Thámárnak, az õ menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint az õ bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az õ atyja házában.
- Sok idõ múlva meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig megvígasztalódék és elméne az õ juhainak nyírõihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába.
- Hírül adák pedig Thámárnak mondván: Ím a te ipad Thimnába megy juhainak nyírésére.
- Leveté azért magáról özvegyi ruháját, elfátyolozá és beburkolá magát, és leûle Enajim kapujába, mely a Thimnába vezetõ úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem adák õt annak feleségûl.
- Meglátá pedig õt Júda, és tisztátalan személynek gondolá, mivelhogy befedezte vala orczáját.
- És hozzá tére az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem tudja vala, hogy az õ menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem ha bejösz hozzám?
- És felele: Küldök néked az én nyájamból egy kecskefiat. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd?
- És monda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda: Gyûrûdet, gyûrûd zsinórját és pálczádat, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és beméne hozzá, és teherbe ejté.
- Azután felkele és elméne, és leveté magáról a fányolt; és felvevé az õ özvegyi ruháját.
- És megküldé Júda a kecskefiat az õ Adullámbeli barátjától, hogy visszavegye a zálogot az asszonytól, de nem találá azt.
- És megkérdé a helység férfiait, mondván: Hol van az a felavatott parázna nõ, a ki Enajim mellett az útfélen vala? És azok mondának: Nem volt erre felavatott parázna nõ.
- Visszatére tehát Júdához, és monda: Nem találám azt meg, a helység lakosai is azt mondák: Nem volt erre felavatott parázna nõ.
- És monda Júda: Tartsa magának, hogy csúffá ne legyünk; ímé én megküldöttem volt ezt a kecskefiat, te pedig nem találtad meg õt.
- És lõn mintegy három hónap múlva, jelenték Júdának, mondván: Thámár a te menyed paráználkodott, és ímé terhes is a paráznaság miatt. És monda Júda: Vigyétek ki õt, és égettessék meg.
5 Móz. 22,23.,
5 Móz. 22,24.
- Mikor pedig kivitetnék, elkülde az õ ipához, mondván: Attól a férfiútól vagyok terhes, a kiéi ezek. És mondá: Ismerd meg, kérlek, kié e gyûrû, e zsinór, és e pálcza.
1 Móz. 38,18.
- És megismeré Júda és monda: Igazabb õ nálamnál, mert bizony nem adám õt az én fiamnak Sélának; de nem ismeré õt Júda többé.
1 Móz. 38,11.
- És lõn az õ szûlésének idején, ímé kettõsök valának az õ méhében.
1 Krón. 2,4.
- És lõn, hogy szûlése közben az egyik kinyújtá kezét, és fogá a bába és a veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki elõször.
- De lõn, hogy a mikor visszavoná kezét, ímé az õ testvére jöve ki. és mondá a bába: Hogy törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek.
Mát. 1,3.
- És után kijöve az õ testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak.