Pál apostol levele Filemonhoz

Fejezetek: 1.

  1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Krisztus Jézus foglya, és Timóteus testvér, Filemonnak, szeretett munkatársunknak,
  2. Appiának, (kedves) nővérünknek, Archippusz bajtársunknak és a házadban lévő közösségnek.
  3. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és az Úr Jézus Krisztustól.
  4. Hálaadás. Hálát adok Istenemnek mindenkor, amikor imádságomban megemlékezem rólad,
  5. mert értesültem hitedről és szeretetedről, amely Krisztus Jézus és valamennyi szent iránt eltölt.
  6. Hitből fakadó nagylelkűséged legyen továbbra is hatékony minden jótett felismerésében, amire Jézus Krisztusért alkalom nyílik köztünk.
  7. Nagy örömömre és vigasztalásomra szolgál ugyanis szereteted, mert általad, testvér, a szentek szíve megenyhül.
  8. Kérés Onezimusz érdekében. Ezért, bár Jézus Krisztusban teljes joggal megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed,
  9. a szeretet miatt inkább kérlek, így amint vagyok: én az öreg Pál, aki most Krisztus Jézusért fogságot is szenvedek,
  10. Fiamért, Onezimuszért könyörgök, kinek bilincseimben adtam életet.
  11. Egykor haszontalan volt számodra, most azonban számodra is, számomra is hasznos.
  12. Visszaküldöm őt, mint saját szívemet.
  13. Szívesen magamnál tartottam volna, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért viselt bilincseimben.
  14. Jóváhagyásod nélkül azonban semmit sem akartam tenni, hogy jótéteményed ne kényszerből, hanem önként történjék.
  15. Hiszen talán éppen ezért távozott el tőled egy időre, hogy visszakapjad mindörökre.
  16. Már nem mint rabszolgát, hanem mint valami jobbat: mint szeretett testvért. Ő nekem nagyon is az, de mennyivel inkább neked: test szerint is, és az Úrban is.
  17. Ha tehát együtt érzel velem, fogadd őt úgy, mint engem.
  18. Ha pedig megkárosított vagy tartozik valmivel, írd terhemre.
  19. Én, Pál, saját kezűleg írom: én térítem meg. Arról nem is szólok, hogy önmagaddal is nekem tartozol.
  20. Bizony, testvér! Hasznodat akarom venni az Úrban. Enyhítsd meg szívemet Krisztusban.
  21. Befejezés. Engedelmességedben bízva írok neked. Tudom, hogy többet is teszel annál, amit mondok.
  22. Egyszersmind készíts szállást is nekem. remélem ugyan, hogy imádságtokra ajándékul visszakaptok engem.
  23. Köszönt téged Epafrász, fogolytársam Krisztus Jézusban,
  24. és munkatársaim: Márk, Arisztarchusz, Démász meg Lukács.
  25. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Amen.

Fejezetek: 1.


2. Appia valószínűleg Filemon felesége, Arhippusz talán fia volt, Arhippuszról Kol. 4,17. - ben van szó, egyházi hivatalt viselt koloszében.

11. Onezimus görögül annyit jelent mint hasznos. Mikor Filemontól megszökött, neve ellenére haszontalan volt, megkeresztelkedése után azonban igazán Onezimus: hasznavehető, derék ember lett belőle.

12-16. Mivel az akkori idők fölfogása szerint a rabszolga gazdájának jogos tulajdona volt, az Apostol visszaküldi Onezimust Tihikusszal (Kol. 4,7-9). A kereszténység elvileg elítélte a rabszolgaságot, de a társadalmi viszonyokat nem erőszakkal, hanem a szeretet szellemével akarta megváltoztatni. Az Apostol erre a szeretetre hívja föl Filemon figyelmét.

19. Filemonnak régi adóssága volt az Apostollal szemben: neki köszönhette megtérését.

23. Epafrász a kolosszei egyházközség alapítója és buzgó püspöke. Rómában együtt volt fogságban szent Pállal (Kol. 1,7 Kol. 4,12).

24. Arisztarkuszról Kol. 4,10 Démászról 2Tim. 4,10