MIKEÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7.

  1. Az Úr igéje, a mely lõn a moreseti Mikeáshoz, Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felõl.
    Jer. 26,18., Jer. 26,19.
  2. Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; az Úr az õ szent templomából!
    Hós. 5,5., Hós. 7,10.
  3. Mert ímé, kijõ az Úr az õ helyérõl, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain.
    Ésa. 26,21.
  4. És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a visz a tûz elõtt, mint a meredekrõl leszakadó vizek.
    Zsolt. 97,5.
  5. A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bûnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?
  6. De olyanná teszem Samáriát, mint a mezõben való kõrakás, szõlõ-plánták helyévé; és lezúdítom a völgybe az õ köveit, és még fundamentomait is kimutatom.
    Hós. 9,6., Hós. 12,11.
  7. Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tûz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság bérébõl gyûjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek.
    Hós. 2,4., Hós. 8,6., Hós. 10,2.
  8. E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.
  9. Mert halálosak az õ sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig.
    2 Kir. 18,13.
  10. Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le-Afrában porba heveredtem.
    2 Sám. 1,20.
  11. Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.
  12. Mert beteg lett Marótnak lakosa az õ javai miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára.
  13. Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! ki a bûnnek kezdõje valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei!
    2 Sám. 18,14., 2 Sám. 19,8.
  14. Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.
  15. Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsõsége!
  16. Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörûséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyû; mert rabságra vitettek el tõled!

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7.