JAKAB APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

  1. Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.
  2. Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.
  3. Ímé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az õ egész testöket igazgatjuk.
  4. Ímé a hajók is, noha mily nagyok, és erõs szelektõl hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja.
  5. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tûz mily nagy erdõt felgyújt!
  6. A nyelv is tûz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplõsíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától.
    Mát. 15,11., Mát. 15,18., Mát. 15,19., Mát. 12,36., Mát. 12,37.
  7. Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthetõ és megszelidíttetett az emberi természet által:
  8. De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.
    Zsolt. 140,4.
  9. Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára + teremttettek:
    Péld. 18,21., 1 Móz. 1,27.
  10. Ugyanabból a szájból jõ ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!
  11. Vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserût?
  12. A vagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szõlõtõ fügét? Azonképen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.
    Mát. 7,16., Mát. 7,18.
  13. Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az õ jó életébõl az õ cselekedeteit bölcsességnek szelídségével. +
    5 Móz. 1,13., Jak. 2,18.
  14. Ha pedig keserû irígység és czivódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.
    Eféz. 4,31.
  15. Ez nem az a bölcsesség, a mely felülrõl jõ, hanem földi, testi és ördögi.
    Jak. 1,5., Jak. 3,17., Gal. 5,19., Gal. 5,21.
  16. Mert a hol irígység és czivakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.
  17. A felülrõl való bölcsesség pedig elõször is tiszta, azután békeszeretõ, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedõ és nem képmutató.
  18. Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, a + kik békességesen munkálkodnak.
    Ésa. 32,17., Mát. 5,9.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.