4. Fejezet Pál apostol levele a galatákhoz

  1. Krisztus eljövetelével megszűnik a törvény. Azt gondolom: amíg az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a rabszolgától, jóllehet mindennek ura.
  2. Gyámok és gondviselők alá van rendelve atyjától meghatározott ideig.
  3. Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.
  4. De amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, s a törvény alattvalója lett.
  5. Ki kellett ugyanis váltania a törvény alá rendelteket, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.
  6. Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki ezt kiáltja: "Abba, Atya!"
  7. Tehát nem rabszolga többé, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten által örökös is.
  8. Óvás a visszaeséstől. Annak idején még nem ismertétek Istent, s olyan isteneknek szolgáltatok, akik természetük szerint nem azok.
  9. Most azonban, amikor Istent megismertétek, sőt Isten is ismer titeket, hogyan térhettek vissza az erőtlen és nyomorúságos elemekhez, amelyeknek újból szolgálni akartok?
  10. Napokat és hónapokat, ünnepi időket és esztendőket tartotok meg gondosan.
  11. Aggódom miattatok, hogy talán hiába is fáradtam értetek.
  12. Kérlek titeket, testvérek: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyanná lettem, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg engem.
  13. Hiszen tudjátok, hogy először a test erőtlenségében hirdettem nektek az evangéliumot,
  14. s mekkora próbát kellett kiállnotok testi állapotom miatt. De ti mégsem vetettetek meg s nem utasítottátok vissza, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust.
  15. Hova tűnt a lelkesedéstek? Állítom, hogy ha módotokban lett volna, szemeteket vájtátok volna ki s adtátok volna nekem.
  16. Hát azzal lettem ellenségetekké, hogy igazat mondok nektek?
  17. Némelyek nem jó szándékkal buzgólkodnak köztetek, hanem el akarnak fordítani tőlem, hogy valük tartsatok.
  18. Jó, hogyha mindig lelkesedtek a jóért, s enmcsak akkor, mikor nálatok vagyok.
  19. Fiaim, a szülés fájdalmait szenvedem értetek ójra, míg Krisztus ki nem alakul bennetek!
  20. Szeretnék most nálatok lenni és hangomon változtatni, mert aggódom miattatok.
  21. A szolgaság és a szabadság fiai. Mondjátok csak, akik a törvény igájába kívánkoztok: nem értitek a törvényt?
  22. Az Írásban ugyanis úgy olvassuk, hogy Ábrahámnak két fia volt, egyik a szolgálótól, másik a szabad asszonytól.
  23. Aki a szolgálótól való, test szerint született, aki pedig a szabadtól, az ígéret alapján.
  24. Ennek képletes értelme van. Ezek az asszonyok a két szövetséget jelentik. Az egyik Sína hegyéről való és szolgaságra szül: ez Hágár.
  25. Hágár ugyanis az Arábiában lévő Sína hegyét jelenti, s a mai Jeruzsálemnek felel meg, amely gyermekeivel együtt szolgaságban él.
  26. A szabad viszont a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti" ez a mi anyánk.
  27. Hiszen meg van írva:
    "Örvendj te magtalan, ki nem szülsz,
    ujjongj és kiálts, ki fájdalmat nem ismersz,
    mert több a gyermeke a magányosnak,
    mint annak, akinek férje van."
  28. Ti pedig, testvéreim, mint Izsák, az ígéret fiai vagytok.
  29. De mint akkor a test szerint született üldözte a lélek szerint valót, úgy van most is.
  30. Mit is mond az írás? "Űzd el a szolgálót és fiát, mert a szolgáló fia nem örököl a szabad asszony fiával."
  31. Így tehát, testvérek, nem a szolgáló fiai vagyunk, hanem a szabad asszonyéi.
1-7. A még éretlen zsidó nép életében a törvénynek olyan szerepe volt, mint a gyámnak a gyermek mellett. A hívők Krisztus által eljutottak a lelki nagykorúságra, nincs szükségük többé a gyámra, és birtokukba vehetik a megígért üdvösség atyai örökségét.

3. Az elemek a kor fölfogása szerint vagy a tudás alapelemeit (Zsid. 5,12), vagy az anyagi világ alkotó elemeit (2Pt. 3,10-12), vagy az égitesteket jelentik, melyek a zsidóknál a különböző ünnepek idejét szabályozták (Gal. 4,9; Kol. 2,8. Kol. 2,20). A világ elemei itt az utóbbi értelemben szerepelnek.

8-10. Az Apostol óvja a galatákat, hogy ne térjenek vissza a zsidó hagyományokhoz (Gal. 4,8-11), eszükbe juttatja kezdeti lelkesedésüket (Gal. 4,12-16) és kifejezi üdvösségük miatt érzett aggodalmát (Gal. 4,17-20).

21-31. Az evangéliumi szabadságról szóló tanítását szent Pál Ágár és Sára történetének képletes (allegórikus) magyarázatával szemlélteti. Ágár, aki szolgasorsra szülte gyermekét, az Ószövetség előképe. Ennek idején a törvény szolgaságában éltek az emberek. Sára az Újszövetségnek és Krisztus Egyházának előképe. Fiai szabadok és az isteni ígéret örökösei.

22. Ter. 16,15; Ter. 21,2. Ter. 21,9.

27. Esa. 54,1.