1. Fejezet Júdás apostol levele
- Címzés és apostoli üdvözlet. Júdás, Jézus Krisztus szolgája és
Jakab testvére, Istenben, az Atyában szeretett és a Jézus Krisztusban
megőrzött meghívottaknak.
- Bőségesen részesüljetek irgalomban, békében és szeretetben.
- Bevezetés. Szeretteim! Mivel őszinte törekvésem, hogy közös
üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek tartom, hogy ebben az
írásban kérjelek titeket: harcoljatok a hitért, melyet a szentek
egyszer s mindenkorra megkaptak.
- Alattomban ugyanis befurakodtak közénk bizonyos emberek, akik ellen
már régen meg van írva az ítélet: istentelenek, akik Istenünk
kegyelmét kicsapongásra használják és az egyedül uralkodót, Urunkat,
Jézus Krisztust tagadják.
- Óvás a hamis tanítástól. Figyelmeztetni akarlak titeket arra,
bár mindezt jól tudjátok, hogy az Úr kiszabadította ugyan a népet
Egyiptom földjéről, később azonban azokat, akik nem hittek,
elpusztította.
- Az angyalokat is, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták
lekóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken sötétségben
tartja.
- Szodoma és Gomorra, meg a szomszédos városok, amelyek paráználkodtak
és természetellenes kívánságokat követtek, az örök tűz büntetésével
szintén intő példaként állnak előttünk.
- Ugyanígy ezek az álmodozók is megfertőzik a testet, megvetik a
felsőbbséget és káromolják a meéltóságot.
- Ezzel szemben még Mihály főangyal sem mert káromló ítéletet kimondani,
amikor az ördöggel Mózes teste miatt vitatkozott és viaskodott, hanem
azt mondta: "Büntessen téged az Úr!"
- Ezek viszont gyalázzák mindazt, amit nem értenek, amit pedig, mint az
oktalan állatok, ösztönösen tudnak, az romlásukat okozza.
- Jaj nekik! Káin útján járnak, Bálám tévedése, a nyereség után törik
magukat, és mint Koré a lázadásban, elvesznek.
- Szégyenfoltok ők, akik lakomáikon tartózkodás nélkül lakmároznak és
hizlalják magukat; széltől ide-oda kergetett esőtlen felhők; késő
őszi, terméketlen, kétszer kiveszett, gyökerestől kitépett fák;
- saját gyalázatukat tajtékzó, vad tengeri hullámok; bolygó csillagok,
akikre a sötét alvilág vár mindörökre.
- Jövendölés a hamis tanítókról. Ezekről jövendölt Hénok, Ádám
után a hetedik, amikor így szólt: "Látjátok, jön az Úr tízezernyi
szentjével,
- hogy itéletet tartson mindenki felett, és hogy megbüntesse az
istentelenek minden gonoszságban véghezvitt cselekedetét és minden
durva szót, amit az istentelen bűnösök ellene szóltak."
- Ezek panaszkodó elégedetlenkedők, akik szenvedélyeiknek élnek, szájuk
nagyzolóan beszél és haszonlesésből hízelegnek az embereknek.
- Intelmek a híveknek. Ti azonban, szeretteim, gondoljatok a
tanításra, melyet Urunk Jézus Krisztus apostolai hirdettek.
- Megmondták nektek: az utolsó időben gúnyolódók jönnek, akik istentelen
szenvedélyeiknek élnek.
- Ezek azok, akik szakadást okoznak: érzékies emberek, akikben nincs
Lélek.
- Ti azonban, szeretteim, épüljetek szent hitetek alapjára. Imádkozzatok
a Szentlélekben.
- Tartsatok ki Isten szeretetében és várjátok Urunk Jézus Krisztus örök
életet adó irgalmasságát.
- Utasítsátok rendre a kétkedőket.
- Másokat mentsetek meg és ragadjátok ki őket a tűzből. A többieken
pedig könyörüljetek szent félelemmel, de utáljátok még a testük által
megfertőzött ruhát is.
- Befejezés. Neki azonban, akinek hatalma van, hogy titeket
megőrizzen a bűntől és (Urunk Jézus Krisztus eljövetelekor)
szeplőtelenül és örvendezéssel dicsőséges színe elé állítson:
- neki, egyedül üdvözítő Istenünknek, Urunk Jézus Krisztus által, legyen
tisztelet és dicsőség, uralkodés és hatalom minden idő előtt, most és
mindörökké. Amen.
1. Az apostol az összes hívekhez ír, akik a mennyei Atyával benső életközösségben és szeretetkapcsolatban vannak, s akiket a kegyelem megőriz a világ minden csábításától és hamis tanításától Krisztus számára.
4. A tévtanítók megkapják Istentől büntetésüket. Ezeket már előre jelezték az ószövetségi istenítéletek, melyekről a Júd.5-7. vers szól.
9. A zsidó hagyomány szerint Mózest az angyalok temették el ismeretlen helyen (MTörv. 34,5-7), hogy a zsidók esetleg bálványként ne tiszteljék bebalzsamozott holttestét. Az ördög ezt akarta, s e miatt viaskodott Mihály főangyallal. Ebből a hagyományból meríti az apostol érvét az átkozódás ellen. Ha a főangyal magára a gonosz szellemre sem mondott átkot, hanem Istenre hárította az ítéletet, micsoda büntetés vár a tévtanítókra, akik megvetik és káromolják a felsőbbséget! -- Origenesz szerint Júdás apostol az akkoriban sokat olvasott ,,Mózes mennybemenetele" című könyvet idézi.
14. Enok jövendölése nem található a Szentírás könyveiben, hanem a szájhagyományban maradt fönn. Egy Kr. e. 2. századból való apokrif iratban is szerepel ez a jövendölés, az apostol azonban a szájhagyományból vette át, ez tehát nem érv a levél sugalmazottsága ellen.
22-23. Az apostol kioktatja a hívőket, hogyan viselkedjenek az eltévelyedettekel. Aki még kétkedik, azt győzzék meg tévedéséről; aki elhatározta magát a hitehagyásra, azt minden igyekezettel mentsék meg; aki viszont már teljesen elpártolt, azzal szemben legyenek könyörülettel és részvéttel, de óvakodjanak káros hatásától.