34. Fejezet: MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE A TÖRVÉNY SUMMÁJA

1. És felméne Mózes a Moáb mezőségéről a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, a mely átellenben van Jérikhóval; és megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig;
   5 Móz. 32,49., 5 Móz. 32,50.
2. És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a túlsó tengerig;
3. És a déli tartományt, és Jérikhónak, a pálmafák városa völgyének környékét, Czoárig.
   Bir. 1,16.
4. És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel lásd, de + oda nem mégy át.
   1 Móz. 12,7., 1 Móz. 28,13., 5 Móz. 32,52.
5. És meghala ott Mózes, az Úrnak szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.
   5 Móz. 32,48., 5 Móz. 32,50.
6. És eltemeték őt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sen tudja az ő temetésének helyét e mai napig.
   Júd. 1,9.
7. Mózes pedig száz és húsz esztendős volt, mikor meghalt; nem homályosodott vala meg az ő szeme, sem el nem fogyatkozott vala az ő ereje.
   5 Móz. 31,2.
8. És siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezőségén harmincz napig; és eltelének a Mózes siratásának, azaz gyászolásának napjai.
   1 Móz. 50,3., 4 Móz. 20,29.
9. Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala ő reá kezeit; és hallgatának reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
   4 Móz. 27,18., 4 Móz. 27,21.
10. És nem támadott többé Izráelben olyan próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr színről-színre:
    2 Móz. 33,11., 4 Móz. 12,8.
11. Mindazokban a jelekben és csudákban, a melyekért küldötte vala őt az Úr, hogy véghez vigye azokat Égyiptom földén, a Faraón, minden ő szolgáján, és az ő egész földén;
    2 Móz. 4,21.
12. És mindama hatalmas erőben, és mindama nagy rettenetességben, a melyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei előtt.
    2 Móz. 14,21., 2 Móz. 14,27., 2 Móz. 15,23., 2 Móz. 15,25.