1. Fejezet: SALAMON ÉNEKEK ÉNEKE

1. Énekek éneke, mely Salamoné.
2. Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
   Én. 4,10.
3. A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4. Vonj engemet te uánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk + és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
   Ján. 6,44., 1 Pét. 1,8.
5. Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6. Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, - a magam szőlőjét nem őriztem.
7. Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8. Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9. A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10. Szépek a te orczáid a halántékra való lánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11. Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12. Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13. Olyan az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14. Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyan nékem az én szerelmesem.
15. Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
    Én. 4,1., Én. 5,12.
16. Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17. A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.