29. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!
Zsolt. 96,7.,
Zsolt. 96,8.
- Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.
- Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.
- Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges.
Ésa. 30,31.
- Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.
Ésa. 2,12.,
Ésa. 2,13.
- És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.
- Az Úr szava tűzlángokat szór.
Ésa. 66,15.,
Ésa. 66,16.,
2 Thess. 1,8.
- Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.
- Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső!
Zsolt. 134,1.,
Zsolt. 134,2.
- Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.
1 Móz. 6,17.,
1 Móz. 8,1.,
1 Móz. 8,3.
- Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét + békességgel.
5 Móz. 28,7.,
5 Móz. 28,13.,
1 Kir. 4,20.,
1 Kir. 4,21.