52. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek; Dávid tanítása;
2. Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.
   1 Sám. 21,7., 1 Sám. 22,9., 1 Sám. 22,10.
3. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
4. Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!
   Zsolt. 12,4.
5. Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.
6. Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.
7. Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.
8. És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
9. Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!
   Jer. 49,4.
10. Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.
11. Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.