101. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Dávid zsoltára. Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!
   2 Sám. 23,1.
2. Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.
3. Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyűlölöm: nincs köze hozzám.
   Zsolt. 26,5., Zsolt. 119,113.
4. A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek.
   Zsolt. 15,1., Zsolt. 15,4.
5. A ki titkon rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívűt, azt el nem szenvedem.
   Péld. 6,16., Péld. 6,19.
6. Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.
   Zsolt. 119,63.
7. Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt.
   Zsolt. 15,1., Zsolt. 15,5., Zsolt. 26,4., Zsolt. 26,6.
8. Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevőt.
   Péld. 25,4., Péld. 25,5.