25. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
  2. Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
    5 Móz. 29,29., Róm. 11,33.
  3. Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
  4. Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
  5. Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
    Zsolt. 101,7., Zsolt. 101,8.
  6. Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
  7. Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
    Luk. 14,8., Luk. 14,11.
  8. Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
  9. A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
  10. Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
  11. Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
  12. Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
  13. Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
    Péld. 13,17.
  14. Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
  15. Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
    Péld. 15,1.
  16. Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
    Péld. 25,27.
  17. Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
  18. Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
    Péld. 12,17., Zsolt. 57,5.
  19. Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
  20. Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
    Róm. 12,15.
  21. Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
    Róm. 12,20.
  22. Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
  23. Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
  24. Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
    Péld. 21,9., Péld. 21,10., Péld. 30,23.
  25. Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
    Péld. 15,30.
  26. Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
  27. Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
    Péld. 25,16.
  28. Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
    Péld. 16,32.