112. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
   Zsolt. 1,1., Zsolt. 1,3.
2. Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik.
3. Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.
4. Az igazakra világosság fénylik a sötétben; attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.
5. Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.
6. Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz.
7. Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó.
8. Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
9. Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.
   2 Kor. 9,8., 2 Kor. 9,9.
10. Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.