123. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Grádicsok éneke. Hozzád emelem szemeimet, oh te egekben lakozó!
Zsolt. 121,2.
- Ímé, mint a szolgák szemei uroknak kezére, mint a szolgalány szemei asszonya kezére: úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre, mígnem megkönyörül rajtunk!
- Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Mert igen elteltünk gyalázattal.
Zsolt. 88,4.
- Lelkünk igen eltelt a gazdagok csúfolkodásával, és a kevélyek gyalázkodásával.