Pál apostol levele Tituszhoz
Fejezetek:
1,
2,
3.
- Engedelmesség az elöljárókkal szemben. Figyelmeztesd őket,
hogy vessék alá magukat a fejedelmeknek és a hatóságoknak, engedelmeskedjenek és
legyenek minden jóra készek.
- Senkit se szidalmazzanak és ne veszekedjenek, hanem legyenek elnézők, s
tanusítsanak mindenki iránt nagy szelídséget.
- Hiszen egykor mi magunk is oktalanok, hitetlenek és tévelygők voltunk,
mindenféle vágynak és gyönyörnek éltünk, gonoszságunkban és irigykedésünkben
utálatra méltóak voltunk és gyűlöltük egymást.
- Mikor azonban megjelent az üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete,
megment minket,
- - nem ami igaz cselekedeteinkért, hanem irgalmassága miatt -
az újjászületés és megujulás fürdőjében, amelyben a Szentlélek működik,
- akit bőven kiársztott ránk Üdvözitőnk, Jézus Krisztus által.
- Kegyelméből megigazulva reménybeli örökösei vagyunk az örök életnek.
- Óvás a haamis tanításoktól. Igaz beszéd ez, és kívánom, hogy
teljes határozottsággal hangoztasd: Akik hisznek Istenben, törekedjenek
arra, hogy jócselekedetekben előljárjanak. Ez válik az emberek javára és
hasznára.
- Kerüld azonban az oktalan kérdéseket, a nemzettségtörténeket, a
veszekedéseket s a törvényről szóló vitákat, mert haszontalanok és
hiábavalók. A tévtanítót egy-két figyelmeztetés után kerüld, hiszen tudod,
hogy az ilyen ember meghasonlottt, bűnben él s önmagát itéli el.
Befejezés.
- Ha majd hozzád küldöm Artemászt vagy Thikuszt, siess, jöjj hozzám
Nikopoliszba, mert úgy határoztam, hogy, hogy a telet ott töltöm.
- Zénászt, a törvénytudót, és Apollót gondosan ellátva küld tovább,
hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek.
- Tanulják meg a mieinkis, hogy szükség esetén jótettekkel
működjenek közre, különben gyümölcstelenek lesznek.
- Köszöntenek a velem lévők mindnzájan. Köszöntsd szokat, akik szeretnek
minket a hitben.
(Isten) kegyelme legyen mindnyájatokkal. (Amen.)
Fejezetek:
1,
2,
3.
4-5. Isten azzal mutatta meg jóságát, hogy nem emberi jócselekedetek alapján, hanem kegyelemből váltotta meg az emberiséget. Ebben a kegyelemben a keresztség szensége részesít. - Ez karácsony hajnali miséjének szentleckéje.
7. Az örök boldogságnak megigazulásunk után egyelőre reménybeli, annak idején majd valóságos örökösei leszünk.
9. Mint az 1Tim. 1,4-ben, itt is zsidó származás-történetekről és nemzetségtáblákról van szó, melyek heves vitákra adtak okot (1Tim. 1,4).
12. Tihikusz szent Pál hűséges kísérője (ApCsel. 20,4; Ef. 6,22; Kol. 4,7; 2Tim. 4,12).
13. Appollóról 1Kor. 1,10-12