SÁMUEL MÁSODIK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.

  1. Ezek után megveré Dávid a Filiszteusokat, és megalázá õket: és elfoglalá Dávid a Filiszteusok kezébõl Méteg Ammát.
    1 Krón. 18,1.
  2. És megveré a Moábitákat is, és kötéllel méré meg õket, lefektetvén õket a földre; két kötéllel méré azokat, a kik megölendõk, és egy teljes kötéllel azokat, a kik életben hagyandók valának; és a Moábiták Dávidnak + adófizetõ szolgái lõnek.
    1 Móz. 19,36., 1 Móz. 19,37., 4 Móz. 24,17., Zsolt. 60,10.
  3. Megveré Dávid Hadadézert is, Réhóbnak fiát, Czóbának királyát, mikor elméne, hogy hatalmát kiterjessze az Eufrátes folyó vizéig.
    1 Kir. 11,23., 1 Kir. 11,25.
  4. És foglyul ejtett Dávid közülök ezer és hétszáz lovagot, és húszezer gyalog embert; és inaikat elvagdaltatá Dávid minden szekeres lovaknak és csak száz szekérbe valót hagyott meg közülök.
    1 Krón. 18,4.
  5. Eljövének pedig a Siriabeliek Damaskusból, hogy megsegítsék Hadadézert, Czóbának királyát; és levága Dávid a Siriabeliek közül huszonkétezer férfit.
    1 Krón. 18,5.
  6. És helyeze Dávid állandó sereget a damaskusi Siriába; és a Siriabeliek Dávidnak adófizetõ szolgái lettek. És megoltalmazá az Úr Dávidot valahová megyen vala.
  7. És elvevé Dávid az arany paizsokat is, melyek Hadadézer szolgáin valának, és bevivé azokat Jeruzsálembe.
  8. Hoza annakfelette Dávid király a Hadadézer városaiból, Bétákhból és Berótaiból felette igen sok rezet.
  9. Mikor pedig meghallá Tói, Hamát királya, hogy megverte Dávid Hadadézernek minden seregeit;
    1 Krón. 18,9., 1 Krón. 18,10.
  10. Küldé Tói Jórámot, az õ fiát Dávid királyhoz, hogy békességesen köszöntse õt, és áldja, hogy harczolt Hadadézer ellen és megverte õt (mert Hadadézer Tóival is hadakozik vala). És a Tói fia kezében aranyból, ezüstbõl és rézbõl való edények valának,
  11. Melyeket Dávid király az Úrnak szentele, azzal az ezüsttel és aranynyal együtt, a melyet az Úrnak szentele mind ama népektõl, a kiket meghódoltatott;
    1 Krón. 22,14., 1 Krón. 22,16.
  12. A Siriabeliektõl, Moábitáktól, az Ammon fiaitól, a Filiszteusoktól, az + Amálekitáktól és a Réhób fiától, Hadadézertõl, Czóbának királyától nyert prédából.
    2 Kir. 1,1., 4 Móz. 24,20.
  13. És hírnevet szerze Dávid, a mikor visszatért, miután a Siriabelieket leverte a sós völgyben, tizenyolczezeret.
    Zsolt. 60,2.
  14. Az Idumeusok közé is állandó sereget + rendele, egész Idumeába állandó sereget rendele, és az Idumeusok mind Dávid szolgái lettek. És megoltalmazá az Úr Dávidot, valahová megyen vala.
    1 Móz. 27,40., 1 Móz. 36,1., 4 Móz. 20,14., 4 Móz. 20,21., 4 Móz. 24,18., 1 Kir. 11,15., 1 Kir. 11,16.
  15. Uralkodék azért Dávid az egész Izráelen, és szolgáltat vala Dávid az egész nép között ítéletet és igazságot.
    2 Sám. 24,2.
  16. Fõvezére volt Joáb, Sérujának fia, Jósafát pedig, Ahiludnak fia, emlékíró vala.
    1 Krón. 2,13., 1 Krón. 2,16., 1 Kir. 2,5., 1 Kir. 2,29., 1 Kir. 2,31.
  17. Sádók pedig, Akhitóbnak fia, és Akhimélek, Abjátárnak fia papok valának, és Sérája íródeák.
    1 Sám. 22,20., 1 Sám. 22,23., 1 Krón. 6,8., 1 Krón. 24,3.
  18. Benája Jéhójadának fia, a Kereteusok + és Peleteusok elõljárója, a Dávid fiai pedig fõk valának.
    2 Sám. 23,20., 2 Sám. 15,18.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24.