KRÓNIKA I. KÖNYVE
- Rúbennek, Izráel elsõszülöttének fiai (mert õ volt az elsõszülött; mikor pedig megfertõztette az õ atyjának ágyasházát, az õ elsõszülöttségi joga a József fiainak adaték, a ki Izráel fia vala, mindazáltal nem úgy hogy õk neveztessenek származás szerint elsõszülötteknek,
1 Móz. 35,22.
- Mert Júda tekintélyesebb vala az õ testvérei között, és õ belõle való volt a fejedelem, hanem az elsõszülöttségnek haszna lõn Józsefé):
1 Móz. 45,8.
- Ezek Rúbennek, Izráel elsõszülöttének fiai: Khánokh, Pallu, Kheczrón és Kármi.
1 Móz. 46,8.,
1 Móz. 46,9.
- Jóel fiai: Semája ennek fia, Góg ennek fia, Simei ennek fia.
- Mika ennek fia, Reája ennek fia, Baál ennek fia.
- Beéra ennek fia, a kit fogságba vitt Tiglát-Piléser, az Assiriabeli király; õ a Rúbeniták fejedelme vala.
- Testvérei pedig, családjaik, nemzetségük megszámlálása szerint ezek valának: a fõ Jéhiel és Zakariás,
- Bela, Azáz fia, ki Séma fia, ki Jóel fia vala, ki Aróerben lakott Nébóig és Baál-Meonig.
Józs. 13,15.,
Józs. 13,16.
- Napkelet felé is lakik vala a pusztában való bemenetelig, az Eufrátes folyóvíztõl fogva; mert az õ barmai Gileád földén igen elszaporodtak.
- Saul királynak idejében pedig támasztának hadat a Hágárénusok ellen, és elhullának azok az õ kezeik által, és lakának azoknak sátoraikban, Gileádnak napkelet felé való egész részében.
- A Gád fiai pedig velök szemben a Básán földén laktak Szalkáig.
Józs. 13,24.,
Józs. 13,30.
- Jóel vala elõljárójok, Sáfám második az után; Johánai és Sáfát Básánban.
- És testvéreik, családjaik szerint ezek: Mikáel, Mésullám, Séba, Jórai, Jaékán, Zia és Éber, heten.
- Ezek az Abihail fiai, ki Húri fia, ki Jároáh fia, ki Gileád fia, ki Mikáel fia, ki Jésisai fia, ki Jahadó fia, ki Búz fia.
- És Ahi, a Gúni fiának, Abdielnek a fia volt a család feje.
- Ezek Gileádban, Básánban és az ezekhez tartozó mezõvárosokban laktak, és Sáronnak minden legelõjén, határaikig.
1 Krón. 27,29.
- Kik mindnyájan megszámláltatának Jótámnak, a Júda királyának idejében, és Jeroboámnak, + az Izráel királyának idejében.
2 Kir. 15,5.,
2 Kir. 14,16.
- A Rúben fiai közül és a Gáditák közül és a Manasse félnemzetsége közül erõs paizs- és fegyverhordozó férfiak, kézívesek és a hadakozásban jártasok, negyvennégyezerhétszázhatvanan harczra kész férfiak;
- Hadakozának a Hágárénusok ellen, Jétúr, Náfis és Nódáb ellen.
- És gyõzedelmesek levének azokon, és kezekbe adatának a Hágárénusok és mindazok, a kik ezekkel valának; mert az Istenhez kiáltának harcz közben, és õ meghallgatá õket, mert õ benne bíztak.
Zsolt. 91,15.
- És elvivék az õ barmaikat, ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert.
- A seb miatt pedig sokan elhullának; mert Istentõl vala az a harcz; és azok helyén lakának a fogságig.
1 Krón. 5,26.,
2 Kir. 17,6.,
2 Kir. 17,18.
- A Manasse nemzetsége felének fiai pedig azon a földön laktak, a mely Básántól Baál-Hermonig, Szenirig és Hermon hegyéig terjedt, mert igen megsokasodtak vala.
Józs. 13,30.
- És ezek voltak az õ atyjok háznépének fejedelmei: Efer, Isi, Eliel, Azriel, Irméja, Hodávia és Jahdiel, igen erõs férfiak, híres férfiak, a kik az õ atyjok háznépe között fõk voltak.
- Vétkezének pedig az õ atyjoknak Istene ellen; mert a föld lakóinak bálványisteneivel paráználkodának, a kiket az Isten szemök elõl elpusztított.
2 Kir. 17,7.,
2 Kir. 17,17.
- Felindítá azért az Izráel Istene Pulnak, az Assiriabeli királynak szívét és Tiglát-Pilésernek, az assiriai királynak szívét, és fogva elvivé õket, a Rúbenitákat, a Gáditákat és a Manasse félnemzetségét is; és elvivé õket Haláhba és Háborba, Hárába és a Gózán folyóvizéhez mind e mai napig.
2 Kir. 15,19.,
2 Kir. 15,29.