KRÓNIKA I. KÖNYVE
- Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hõsöknek a harczban segítõi voltak.
1 Sám. 27,6.,
2 Sám. 1,1.,
1 Krón. 11,10.,
1 Krón. 11,47.
- Ívesek, akik mind jobb-, mind balkézre kõvel hajítanak és nyíllal lõnek vala, a kik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségébõl.
Bir. 20,16.
- Elõljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
- És a Gibeonbeli Ismája, a harmincz közül való hõs, a kiknek elõljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,
- Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,
- Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetébõl való Jásobéám.
- Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.
- A Gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erõsségben, erõs és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a kiknek orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó + vadkecskékhez.
2 Sám. 17,8.,
2 Sám. 2,18.
- Ézer az elsõ, Obádia második, Eliáb harmadik,
- Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
- Attai hatodik, Eliel hetedik,
- Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,
- Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
- Ezek voltak fõemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!
1 Krón. 11,20.
- Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az elsõ hónapban, noha az árvíz a partot felülmúlta, és elûzték mindazokat, a kik a völgyben valának napkelet felõl és napnyugot felõl.
- Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erõsségbe.
2 Sám. 23,13.
- És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, hogy eláruljatok az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.
1 Sám. 19,1.,
1 Sám. 26,1.,
1 Sám. 26,2.
- A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak + fejedelmét, s monda: Óh Dávid, tied vagyunk és te veled leszünk, Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítõidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért õket Dávid, és fõemberekké tevé a seregben.
1 Krón. 2,17.,
1 Krón. 11,25.,
1 Krón. 11,26.,
2 Sám. 23,23.,
2 Sám. 23,39.
- Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék õket; mert tanácsot tartván, haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az õ urához, Saulhoz.
1 Sám. 29,1.,
1 Sám. 29,11.
- Mikor visszatére Siklágba, hajlának õ hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse nemzetségébõl való ezerek elõljárói voltak.
1 Sám. 30,1.
- És ezek Dávidnak segítségül voltak az ellenség seregei ellen; mert fejenként mind erõs vitézek valának, és vezérek a seregben.
1 Sám. 23,1.,
1 Sám. 23,5.,
1 Sám. 30,1.,
1 Sám. 30,18.
- Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg serege nagygyá lõn, mint az Istennek tábora.
- Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elõljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy õt Saul helyett az országban királylyá válaszszák, az Isten ígérete szerint.
2 Sám. 2,1.,
2 Sám. 2,4.,
2 Sám. 5,1.,
2 Sám. 5,3.
- A Júda fiai közül, a kik paizst és kopját viselének hatezernyolczszáz vala harczra készen.
- A Simeon fiai közül vitéz férfiak a viadalra, hétezerszáz.
- A Lévi fiai közül négyezerhatszáz vala.
- Jojada is, ki az Áron fiai között elõljáró vala, és õ vele háromezerhétszáz.
- És az ifjú Sádók, a ki igen erõs vala, és az õ atyja házából huszonkét fõember.
2 Sám. 15,24.
- A Benjámin fiai közül, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hûségesen õrizik vala a Saul házát.
1 Krón. 12,2.
- Az Efraim fiai közül húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az õ nemzetségökben híres férfiak valának;
- Manassénak félnemzetségébõl pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.
- Az Izsakhár fiai közül, a kik felismerék az idõ alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz fõember és az õ rokonaik mind hallgatnak vala beszédjökre.
- A Zebulon fiai közül a harczra kimenõk, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, készek a viadalra állhatatos szívvel.
- A Nafthali nemzetségébõl ezer fõember vala; és õ velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.
- A Dániták közül, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.
- És az Áser fiai közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.
- A Jordánon túl lakozók közül, azaz a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, jöttek százhúszezeren.
- Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sõt ezeken kivül is az egész Izráel egy szívvel azon volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.
1 Krón. 12,23.
- És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az õ atyjokfiai készítettek vala nékik;
2 Sám. 5,3.
- És úgy a szomszédságukban levõk, mint mások Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszõlõt, bort, olajat, vágóbarmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.