MÓZES NEGYEDIK KÖNYVE AZ IZRÁELITÁK MEGSZÁMLÁLÁSÁRÓL VALÓ KÖNYV
- Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván:
- Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstbõl csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyûjtésére, és a táborok megindítására.
- És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.
- Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyûljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei.
- Ha pedig riadót fújtok meg, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felõl táboroznak.
- Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felõl táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására.
- Mikor pedig összegyûjtitek a gyülekezetet, egyszerûen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót.
- A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.
- És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektõl.
- A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égõáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetõül a ti Istenetek elõtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Zsolt. 81,4.
- Vala pedig a második esztendõben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhõ a bizonyság hajlékáról.
- És elindulának Izráel fiai az õ menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhõ Párán pusztájában.
4 Móz. 13,1.
- Elindulának azért elõször az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint.
4 Móz. 2,1.,
4 Móz. 2,30.
- Elindula pedig elõször a Júda fiai táborának zászlója az õ serege szerint; és az õ seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia.
4 Móz. 2,3.
- Az Izsakhár fiai törzsébõl való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia.
- És a Zebulon fiai törzsébõl való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia.
- És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói.
- Azután indula a Rúben táborának zászlója az õ seregeik szerint, és az õ seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia.
4 Móz. 2,10.
- A Simeon fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia.
- És a Gád törzsébõl való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia.
- Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala.
4 Móz. 3,29.,
4 Móz. 3,31.
- Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az õ seregei szerint, és az õ seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia.
- A Manasse fiai törzsébõl való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia.
4 Móz. 2,20.
- A Benjámin fiai törzsébõl való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia.
- Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az õ seregei szerint; és az õ seregének feje vala Ahiézer; az Ammisaddai fia.
4 Móz. 2,25.
- Az Áser fiai törzsébõl való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia.
- És a Nafthali fiai törzsébõl való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia.
- Ilyen vala Izráel fiainak menetele az õ seregeik szerint: ekképen mentek.
- Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felõl azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek.
2 Móz. 2,15.,
2 Móz. 2,18.,
2 Móz. 18,1.,
2 Móz. 18,2.
- Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek.
Bir. 1,16.
- És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
- És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled.
- Elmenének azért az Úr hegyétõl háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala õ elõttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok.
2 Móz. 3,1.
- És az Úr felhõje vala õ rajtok nappal, mikor elindulának a táborból.
2 Móz. 13,21.,
2 Móz. 13,22.
- Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, + és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el elõled a te gyûlölõid.
2 Móz. 25,10.,
2 Móz. 25,22.,
Zsolt. 68,2.,
Zsolt. 132,8.
- Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.