MÓZES NEGYEDIK KÖNYVE AZ IZRÁELITÁK MEGSZÁMLÁLÁSÁRÓL VALÓ KÖNYV

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36.

  1. Szóla azután az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:
  2. Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt az Úr, mondván: Szólj Izráel fiainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, a melyben ne legyen hiba, a melynek nyakán iga nem volt.
  3. És adjátok azt Eleázárnak, a papnak, és õ vitesse ki azt a táboron kivül, és öljék meg azt õ elõtte.
  4. És vegyen Eleázár, a pap annak vérébõl az õ újjával, és hintsen a gyülekezet sátorának eleje felé annak vérébõl hétszer.
  5. Azután égessék meg azt a tehenet az õ szemei elõtt; annak bõrét, húsát és vérét a ganéjával együtt égessék meg.
  6. Akkor vegyen a pap czédrusfát, izsópot és karmazsint, és vesse a tehénnek égõ részei közé.
  7. És mossa meg a pap az õ ruháit, az õ testét is mossa le vízzel, és azután menjen be a táborba, és tisztátalan legyen a pap estvéig.
  8. Az is, a ki megégeti azt, mossa meg az õ ruháit vízzel, és az õ testét is mossa le vízzel, és tisztátalan legyen estvéig.
  9. Valamely tiszta ember pedig szedje fel annak a tehénnek hamvát, és helyezze el azt a táboron kivûl tiszta helyre, hogy legyen az Izráel fiai gyülekezetének szolgálatára a tisztulásnak vizéhez; bûnért való áldozat ez.
  10. És az, a ki felszedi a tehénnek hamvát, mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen estvéig; és legyen ez Izráel fiainak és a köztök tartózkodó jövevénynek örök rendelésül.
  11. A ki illeti akármely embernek a holttestét, és tisztátalanná lesz hét napig:
    Agge. 2,13.
  12. Az olyan tisztítsa meg magát azzal a vízzel harmadnapon és hetednapon, és tiszta lesz; ha pedig nem tisztítja meg magát harmadnapon és hetednapon, akkor nem lesz tiszta.
  13. Valaki holtat illet, bármely embert a ki megholt, és meg nem tisztítja magát, az megfertézteti az Úrnak hajlékát; és irtassék ki az a lélek Izráelbõl mivelhogy tisztulásnak vize nem hintetett õ reá, tisztátalan lesz; még rajta van az õ tisztátalansága.
  14. Ez legyen a törvény, mikor valaki sátorban hal meg. Mindaz, a ki bemegy a sátorba, és mindaz, a ki ott van a sátorban, tisztátalan legyen hét napig.
  15. Minden nyitott edény is, a melyen nincs lezárható fedél, tisztátalan.
  16. És mindaz, a ki illet a mezõn fegyverrel megöletettet, vagy megholtat, vagy emberi csontot, vagy sírt, tisztátalan legyen hét napig.
  17. És vegyenek a tisztátalanért a bûnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltsenek arra élõ vizet edénybe.
  18. Valamely tiszta ember pedig vegyen izsópot, és mártsa azt vízbe, és hintse meg a sátort és minden edényt, és minden embert, a kik ott lesznek; és azt is, a ki a csontot, vagy a megöltet, vagy a megholtat, vagy a koporsót illette.
    Zsolt. 51,9.
  19. Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg õt hetednapon, azután mossa meg az õ ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve.
  20. Ha pedig valaki tisztátalanná lesz, és nem tisztítja meg magát, az a lélek irtassék ki a község közûl; mivelhogy az Úrnak szenthelyét megfertéztette, a tisztulásnak vize nem hintetett õ reá, tisztátalan az.
  21. Ez legyen õ nálok örök rendelésül: mind az, a ki hinti a tisztulásnak vizét, tisztátalan legyen estvéig.
  22. És valamit illet a tisztátalan, tisztátalan legyen az; és az a lélek is, a ki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36.