1. Fejezet Pál apostol első levele a tesszalonikaiakhoz

Bevezetés

1. Címzés és apostoli üdvözlet. Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, az Istenben, az Atyában és az Úr Jézus Krisztusban.
   Kegyelem és békesség.
   
2. Köszönet és elismerés. Mindenkor hálát adunk mindnyájatokért Istennek, amikor imádságainkban megemlékezünk rólatok.
   
3. Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetekre és álhatatos reményetekre Urunkban, Jézus Krisztusban.
   
4. Meg vagyunk győződve, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok.
   
5. Evangéliumunk ugyanis nemcsak szóval jutott el hozzátok, hanem hathatósan, a Szentlélek kiáradásával és meggyőző erejével. Hiszen tudjátok, hogyan léptünk fel köztetek, tiértetek.
   
6. Követőink lettetek, és az Úr követői. A sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadtátok az igét,
   
7. úgyhogy Makedóniában és Achájában minden hívő példaképévé lettetek.
   
8. Tőletek terjedt el ugyanis az Úr igéje, nemcsak Makedóniában és Achájában, Istenbe vetett hitetek mindenüvé eljutott, úgyhogy nem is szükséges róla beszélnünk.
   
9. Hiszen az emberek maguk beszélnek róla, hogyan jutottunk el hozzátok, s hogyan tértetek a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok,
   
10. s hogy várjátok a mennyből halottaiból feltámasztott Fiát: Jézust, aki megment minket az eljövendő haragtól.

2-7. Szent Pált szüntelen hálaadásra indítja a tesszalonikai egyházban uralkodó jó szellem, mely Isten kegyelmi kiválasztásának a jele. Az evangélium hirdetését Tesszalonikában Isten különleges segítsége támogatta, a hívek pedig készségesen elfogadták az isteni tanítást.