14. Fejezet (Szent Lukács)

1. Egy vízkóros meggyógyítása.. (Jézus) szombaton egyik elôkelô farizeus házába ment, hogy nála étkezzék. Az ott tartózkodók szemmel tartották.
   
2. Volt ott egy vízkóros ember.
   
3. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: "Szabad szombaton gyógyítani vagy nem szabad?"
   
4. Azok hallgattak. Erre ô menten meggyógyította és elbocsátotta.
   
5. Aztán e szavakkal fordult hozzájuk: "Ha közületek valakinek fia vagy ökre gödörbe esik, nem húzza ki szombaton is?"
   
6. Azok nem tudtak mit felelni.
   
7. Példabeszéd a fôhelyekrôl.. A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert észrevette, hogyan válogatják a fôhelyeket.
   
8. "Mikor lakodalomba hívnak, mondta, ne ülj az elsô helyre, mert akadhat a meghívottak közt nálad elôkelôbb ember is.
   
9. Aztán odajön az, aki meghívott titeket és fölszólít: Adj helyet ennek. Akkor szégyenszemre az utolsó helyet kellene elfoglalnod.
   
10. Ha meghívnak, menj inkább, telepedjél le az utolsó helyre. Akkor odajön majd, aki téged meghívott és azt mondja: Barátom, jöjj följebb! Így becsületed lesz az egész asztaltársaság elôtt.
    
11. Mindazt ugyanis, aki fölmagasztalja magát, megalázzák; aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják."
    
12. Az igazi vendégbarátság.. Akkor a házigazdához fordult: "Mikor ebédet vagy vacsorát adsz, mondta, ne hívd meg barátaidat és testvéreidet, se rokonaidat és gazdag szomszédaidat. Különben meghívnak és ôk is visszaadják neked.
    
13. Amikor lakomát adsz, hívd meg inkább a koldusokat, bénákat, sántákat és vakokat.
    
14. Boldog leszel, mert nem tudják viszonozni neked! De majd visszafizetik az igazak föltámadásakor."
    
15. Példabeszéd az ünnepi lakomáról.. Ennek hallatára az asztaltársak egyike fölsóhajtott: "Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában!"
    
16. Erre ô így válaszolt: "Egy ember nagy lakomát rendezett. Sokakat meghívott.
    
17. Mikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját és azt üzente a meghívottaknak: Jöjjetek, (minden) el van már készítve.
    
18. De azok sorra mentegetôzni kezdtek. Az elsô azt üzente: Földet vettem, el kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki.
    
19. Egy másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki.
    
20. Ismét másik: Most nôsültem, nem mehetek.
    
21. A szolga hazatért s jelentette mindezt urának. Erre a házigazda haragjában meghagyta szolgájának: Menj ki azonnal a város tereire és utcáira és hozd be ide a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat.
    
22. A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely.
    
23. Az úr akkor ráparancsolt a szolgára: Menj ki az országútra és a sövények mentére, kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam.
    
24. Mondom nektek: senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak."
    
25. Jézus követése kereszthordozás.. Nagy tömeg kísérte. Hozzájuk fordult és így szólt:
    
26. "Aki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit és nôvéreit, sôt önmagát is, nem lehet az én tanítványom.
    
27. Aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet tanítványom.
    
28. Aki tornyot akar építeni közületek, nem ül le elôbb és nem számítja ki a költségeket, hogy van-e amibôl elkészítse?
    
29. Ha ugyanis alapot vetett és nem tudja befejezni, aki csak látja, kigúnyolja:
    
30. Ez az ember építeni kezdett, de nem tudta befejezni.
    
31. Micsoda király az, aki háborúba indul más király ellen és le nem ül elôbb, hogy megfontolja: tízezerrel képes-e ellenségének húszezrével szembeszállni?
    
32. Különben mikor az még messze van, követséget küld hozzá és békét kér.
    
33. Így mindaz közületek, aki le nem mond arról, amije csak van, nem lehet az én tanítványom.
    
34. A só haszos. De ha a só ízét veszti, ugyan mivel fűszerezik?
    
35. Sem a földre, sem trágyának nem való. Kidobják. Akinek füle van, hallja meg."

15-24: Hasonló példabeszédet mond Jézus Máténál (22,1-14.) -- A lakoma a mennyei boldogság képe. A meghívottak a zsidók; mint választott népnek, először nekik kellett volna az Egyházba lépve az üdvösségrre jutniuk. Az utcáról behívottak a pogányok.

26-27: Mt. 10,37-38.

26. Gyűlölni héber kifejezés, jelentése: kevésbé szeretni. A gyűlölet, amit Jézus követel, nem mentesít a szülők szeretetéből fakadó kötelességektől. Az Úr azonban a testi kötelékek elszakítását is megköveteli, ha akadályoznak tanításának követésében.

28-33. A toronyépítésről és a háborúba induló királyról szóló hasonlatával Jézus azt fejezi ki, hogy a tökéletességre való törekvés teljes lemondást követel. Tanítványainak ezt szüntelenül szem előtt kell tartaniuk, hogy vállalkozásuk eredménytelen ne legyen.

34-35. Mt. 5,13