21. Fejezet: A KIRÁLYOKRÓL ÍRT II. KÖNYV

  1. Manasse tizenkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának Hefsiba volt a neve.
    2 Krón. 33,1.
  2. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a pogányok útálatossága szerint, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai elől:
  3. Mert újra megépítette a magaslatokat, a melyeket Ezékiás, az ő atyja lerontott, és oltárokat emelt a Baálnak, és állított Aserát, + mint a hogy Akháb, az Izráel királya cselekedett volt, és imádta az összes mennyei seregeket és azoknak szolgált.
    2 Kir. 18,4., 1 Kir. 16,30., 1 Kir. 16,33., 4 Móz. 4,19.
  4. És oltárokat is épített az Úr házában, a mely felől azt mondotta volt az Úr: Jeruzsálemben helyheztetem az én nevemet!
    1 Kir. 9,3.
  5. Oltárokat épített az egész mennyei seregnek, az Úr házának mind a két pitvarában.
    2 Kir. 23,11., 2 Kir. 12,.
  6. És átvivé a fiát a tűzön, és igézést és jegymagyarázást űzött és ördöngösöket és titokfejtőket + tartott; sok gonosz dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, hogy őt haragra ingerelje.
    2 Kir. 16,3., 5 Móz. 18,10., 3 Móz. 20,2., 3 Móz. 20,6.
  7. És az Asera-bálványt, a melyet készített, bevitte abba a házba, a mely felől azt mondotta volt az Úr Dávidnak és az ő fiának, Salamonnak: Ebben a házban és Jeruzsálemben, a melyet magamnak választottam Izráelnek minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;
    1 Kir. 9,3., 2 Krón. 6,6.
  8. És ki nem mozdítom többé Izráel lábát erről a földről, a melyet adtam az ő eleiknek, ha szorgalmatosan az én parancsolatim szerint cselekesznek, és az egész törvény szerint, a melyet nékik Mózes, az én szolgám parancsolt.
    2 Sám. 7,10.
  9. Ők azonban nem engedelmeskedtek, mert tévelygésbe ejté őket Manasse, hogy még gonoszabbul viseljék magokat azoknál a pogányoknál, a kiket az Úr kivesztett az Izráel fiai elől.
  10. Akkor szóla az Úr az ő szolgái, a próféták által, mondván:
  11. Mivelhogy Manasse, Júda királya ezeket az útálatosságokat cselekedte, gonoszabb dolgokat cselekedvén mindazoknál, a melyeket az ő előtte való Emoreusok cselekedtek vala, a Júdát is vétekbe ejtette az ő bálványai által:
    Jer. 15,4., Ezék. 16,43., Ezék. 16,48.
  12. Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Íme, én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára, hogy mindenkinek, a ki azt hallja, megcsendül bele mind a két füle.
    Jer. 19,3.
  13. És kiterjesztem Jeruzsálemre a Samaria mérő-zsinórját és az Akháb házának mértékét; + és kitörlöm Jeruzsálemet, mint kitörlik a tálat, és kitörölve leborítják azt,
    2 Kir. 17,5., 2 Kir. 17,6., 2 Kir. 17,18., 2 Kir. 10,8., 2 Kir. 10,11., 1 Kir. 21,22., 1 Kir. 21,24., Jer. 52,7., Jer. 52,14., Jer. 52,24., Jer. 52,27.
  14. És elhagyom az én örökségem maradékát, és adom őt ellenségei kezébe, és zsákmánya és ragadománya lesz minden ellenségeinek;
  15. Azért, mert gonoszul cselekedtek én előttem, és engem haragra ingerlettek az ő atyáiknak Égyiptomból való kijövetelök napjától fogva, mind e mai napig.
  16. És Manasse nagyon sok ártatlan vért is ontott ki, úgy hogy Jeruzsálem minden felől megtelt vele, azon a vétkén + kivül, a melylyel vétekbe ejtette Júdát, gonoszul cselekedvén az Úr szemei előtt.
    2 Kir. 24,3., 2 Kir. 24,4., 2 Kir. 21,2., 2 Kir. 21,9.
  17. Manassénak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei és az ő vétke, a melyet cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
    2 Krón. 32,2., 2 Krón. 32,16.
  18. És elaluvék Manasse az ő atyáival, és eltemetteték az ő háza mellett lévő kertben, az Uzza kertjében, és az ő fia, Amon uralkodék helyette.
  19. Amon huszonkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Mésullémet volt, a Jóthabeli Hárus leánya.
    2 Krón. 33,21., 2 Krón. 33,24.
  20. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a mint cselekedett Manasse, az ő atyja.
  21. És tökéletesen azon az úton járt, a melyen járt volt az ő atyja, és szolgált a bálványoknak, a kiknek szolgált volt atyja, és azokat imádta.
    2 Kir. 21,2., 2 Kir. 21,11.
  22. És elhagyta az Urat, atyái Istenét, és nem járt az Úrnak útában.
    3 Móz. 26,14., 3 Móz. 26,33.
  23. És pártot ütöttek Amon ellen a maga szolgái, és megölték a királyt az ő házában.
  24. De a föld népe levágta mindazokat, a kik pártot ütöttek volt Amon király ellen, és a föld népe királylyá tevé az ő fiát, Jósiást, helyette.
  25. Amonnak egyéb dolgai pedig, a melyeket cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
    2 Krón. 33,21.
  26. És eltemeték őt az ő sírjába, Uzza kertjében, és fia, Jósiás lett a király ő helyette.
    2 Kir. 21,18.