7. Fejezet: SÁMUEL MÁSODIK KÖNYVE

1. Lőn pedig, hogy mikor a király az ő palotájában üle, és az Úr mindenfelől békességet adott néki minden ellenségeitől,
2. Monda a király Nátán prófétának: Ímé lássad, én czédrusfából csinált palotában + lakom, az Istennek ládája pedig a kárpitok között van.
   1 Krón. 17,1., Agge. 1,4., 2 Sám. 6,17.
3. És monda Nátán a királynak: Eredj, s valami a te szívedben van, vidd véghez, mert az Úr veled van.
4. Azonban lőn az Úr szava Nátánhoz azon éjjel, mondván:
5. Menj el, és mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Házat akarsz-é nékem építeni, hogy abban lakjam?
   1 Kir. 5,3., 1 Krón. 22,8.
6. Mert én nem laktam házban attól a naptól fogva, hogy kihoztam Izráel fiait Égyiptomból, mind e mai napig, hanem szüntelen sátorban és hajlékban jártam.
   1 Kir. 8,16.
7. Valahol csak jártam Izráel fiai között, avagy szólottam-é csak egy szót is Izráel valamelyik nemzetségének, a kinek parancsoltam, hogy legeltesse az én népemet Izráelt, mondván: Miért nem építettetek nékem czédrusfából való házat?
8. Most azért ezt mondd meg az én szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Én hoztalak ki téged a kunyhóból, a juhok mögül, hogy légy fejedelem az én népem felett, Izráel felett;
   1 Sám. 16,11., 1 Sám. 12,., Zsolt. 78,70., Zsolt. 78,71.
9. És veled voltam mindenütt, valahová mentél, és kiirtottam minden ellenségeidet előtted; és nagy hírnevet szerzettem néked, mint a nagyoknak hírneve, a kik e földön vannak.
   2 Sám. 3,18., Csel. 7,45.
10. Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és ott elplántálám őt, és lakozék az ő helyében, és többé helyéből ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni őt, mint + annakelőtte,
    2 Krón. 33,8., Jer. 39,1., Jer. 39,9., Bir. 13,1.
11. Attól a naptól fogva, hogy bírákat rendeltem az én népem az Izráel felett. Békességet szereztem tehát néked minden ellenségeidtől. És megmondotta néked az Úr, hogy házat csinál néked az + Úr.
    Bir. 2,18., 2 Sám. 7,12., 2 Sám. 7,16.
12. Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerősítem az ő királyságát:
    1 Kir. 8,5., 1 Kir. 8,20., Csel. 2,30.
13. Az fog házat építeni az én nevemnek, és megerősítem az ő királyságának trónját mindörökké.
    2 Sám. 23,2., 2 Sám. 23,5., 1 Kir. 5,5., 1 Kir. 6,1., 1 Kir. 6,9., 1 Kir. 6,12.
14. Én leszek néki atyja, és ő lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem őt + emberi veszszővel és emberek fiainak büntetésével;
    Zsolt. 89,27., Zsolt. 89,33., Zsid. 1,5., 1 Kir. 11,39.
15. Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tőle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék előtted.
    1 Sám. 16,1.
16. És állandó lészen a te házad, és a te országod mindörökké tiéd lészen, és a te trónod erős lészen mindörökké.
    1 Kir. 11,29., 1 Kir. 11,33., 1 Kir. 12,16., 1 Kir. 12,20.
17. Mind e beszéd szerint, és mind e látás szerint szóla Nátán Dávidnak.
18. Bemenvén azért Dávid király, leborula az Úr előtt, és monda: Micsoda vagyok én, Uram Isten! és micsoda az én házam népe, hogy engem ennyire elővittél?
    1 Sám. 16,11., 1 Sám. 16,12.
19. És ez még csekélynek tetszett néked, Uram Isten! hanem ímé szólasz a te szolgádnak háza felől + messze időre valókat; és ez törvény az emberre nézve, Uram Isten!
    2 Sám. 7,8., 2 Sám. 7,9., 2 Sám. 7,13.
20. De mi szükség Dávidnak többet szólani néked, holott te jól ismered, Uram Isten, a te szolgádat?
    1 Sám. 16,1., 1 Sám. 16,3.
21. A te igéretedért, és a te jóakaratod szerint cselekedted mindezeket a nagy dolgokat, hogy megjelentsd a te szolgádnak.
    2 Sám. 7,12., 2 Sám. 23,2., 2 Sám. 23,5., Csel. 2,30.
22. Ennekokáért felmagasztaltattál, Uram Isten: mert senki sincs olyan, mint te, és rajtad kivül nincsen Isten, mind a szerint, a mint hallottuk a mi füleinkkel.
    5 Móz. 4,35., Zsolt. 86,8.
23. Mert melyik nép olyan, mint a te néped, az Izráel, melyért + elment volna az Isten, hogy megváltsa magának való népül, és magának nevet szerezzen, és érettetek oly nagyokat cselekedjék és országodért oly csudálatos dolgokat néped előtt, melyet megszabadítottál Égyiptomból, a pogányoktól és isteneiktől.
    5 Móz. 4,7., 5 Móz. 4,8., 5 Móz. 33,29., Zsolt. 147,19., Zsolt. 147,20., 2 Móz. 3,7., 2 Móz. 4,22.
24. Mert megerősítetted magadnak a te népedet; az Izráelt, népedül mindörökké; és te voltál, Uram, nékik Istenök.
    5 Móz. 7,6., 5 Móz. 7,8.
25. Most annakokáért, Uram Isten, a mit szóltál a te szolgád felől, és az ő háza felől, teljesítsd be mindörökké; és cselekedjél úgy, a mint szólottál;
    2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,15.
26. Hogy felmagasztaltassék a te neved mindörökké, ilyen szókkal: A Seregeknek Ura az Izráelnek Istene, és Dávidnak, a te szolgádnak háza legyen állandó te előtted!
27. Mert mejelentetted a te szolgádnak fülébe, óh Seregeknek Ura és Izráelnek + Istene, ezt mondván: Házat építek néked. Ezért készteté szolgádat az ő szíve, hogy ilyen könyörgéssel könyörögjön hozzád.
    2 Sám. 7,4., 2 Sám. 7,5., 2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,23.
28. Most azért, óh Uram Isten, (mert te vagy az Isten, és a te beszéded igazság, és te mondottad ezt a jót a te szolgád felől),
    Ján. 17,17.
29. Legyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán, hogy legyen előtted mindörökké; mert te szólottál, Uram Isten, azért a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké.