9. Fejezet: EZÉKIEL PRÓFÉTA KÖNYVE

1. És kiáltá füleimbe nagy felszóval, mondván: Hozzátok el a városra a meglátogatásokat, kinek-kinek a kezében legyen vesztő eszköze.
   2 Kir. 25,1., 2 Kir. 25,11.
2. És ímé hat férfi jő vala a felső kapu útjáról, a mely északra néz vala, mindeniknek kezében zúzó eszköze, egy férfi pedig köztük gyolcsba vala öltözve, és íróeszköz vala derekán. És bemenének és állának az érczoltár mellé.
   1 Kir. 8,64.
3. És Izráel Istenének dicsősége elvonula a Kérubról, a mely fölött vala, a ház küszöbéhez, és kiálta a gyolcsba öltözött férfiúnak, a kinek derekán + íróeszköz vala.
   1 Kir. 8,11., Ezék. 9,2.
4. És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, a kik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében.
   Jel. 7,3., Jel. 7,4.
5. És amazoknak mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok:
   Ezék. 9,2.
6. Vénet, ifjat, szűzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy lábig, de azokhoz a férfiakhoz, a kiken a jegy van, ne közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdék azért a vén férfiakon, + a kik a ház előtt valának.
   Ezék. 9,4., 2 Krón. 36,17., 2 Krón. 36,19.
7. És mondá nékik: Fertőztessétek meg a házat, és töltsétek meg a pitvarokat megölettekkel. Menjetek ki. És kimenének és öldöklének a városban.
8. És lőn, hogy levágák őket, és én megmaradtam és esém az én orczámra és kiálték és mondék: Ah, ah, Uram Isten, avagy ki akarod-é írtani Izráel egész maradékát, mikor kiöntöd búsulásodat Jeruzsálemre?
9. És mondá nékem: Izráel és Júda házának vétke felette nagy, mivelhogy tele a föld + vérontással, és a város tele van igazságtalansággal, mert azt mondották: Elhagyta az Úr ezt a földet, és az Úr nem lát.
   Jer. 18,12., 2 Kir. 21,16., Ésa. 5,7.
10. Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem szánom őket) útjokat fejökhöz verem!
    Ezék. 5,11., Ezék. 14,15.
11. És ímé a gyolcsba öltözött férfi, kinek íróeszköz vala a derekán, választ hozott, mondván: Úgy cselekedtem, a mint parancsolád.
    Ezék. 9,3.