4. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Az éneklőmesternek a neginóthra, Dávid zsoltára.
- Mikor kiáltok, hallgass meg engem, igazságomnak Istene; szorultságomban tág tért adtál nékem; könyörülj rajtam és halld meg az én imádságomat!
Zsolt. 5,2.
- Emberek fiai! Meddig lesz gyalázatban az én dicsőségem? Meddig szerettek hiábavalóságot, és kerestek hazugságot? Szela.
- Tudjátok meg hát, hogy kedveltjévé választott az Úr; meghallja az Úr, ha hozzá kiáltok!
Zsolt. 2,6.,
1 Sám. 13,14.,
1 Sám. 16,1.,
1 Sám. 16,13.
- Haragudjatok, de ne vétkezzetek: beszéljetek szívetekkel a ti ágyasházatokban és csillapodjatok! Szela.
Eféz. 4,26.
- Igazságnak áldozatával áldozzatok, és bízzatok az Úrban.
Zsolt. 51,21.
- Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? Hozd fel reánk arczodnak világosságát, oh Uram!
4 Móz. 6,24.,
4 Móz. 6,26.
- Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.
- Békességben fekszem le és legott elaluszom; mert te, Uram, egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.
Zsolt. 3,6.