5. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.
2. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
   Zsolt. 4,2., Zsolt. 17,1.
3. Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4. Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
   Zsolt. 59,17.
5. Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
   Róm. 1,8., Zsolt. 34,17., Mát. 7,22., Mát. 7,23.
6. Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
   Zsolt. 1,5., Zsolt. 11,5., Jób. 13,16.
7. Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
   Zsolt. 9,6., Csel. 5,3., Csel. 5,8., Csel. 5,10.
8. Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
   2 Sám. 6,17.
9. Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
   Zsolt. 27,11.
10. Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
    Róm. 3,13., Róm. 3,14.
11. Kárhoztasd őke, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
12. És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
    Dán. 3,28., Zsolt. 68,3.
13. Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
    Zsolt. 3,3.