56. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban.
1 Sám. 21,11.,
1 Sám. 21,14.
- Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
- Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
1 Sám. 21,11.,
1 Sám. 21,14.,
1 Sám. 24,2.,
1 Sám. 24,3.
- Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
- Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
- Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
- Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
1 Sám. 23,22.,
1 Sám. 23,24.,
1 Sám. 24,3.
- Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
- Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
- Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
- Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
- Istenben bízom, nem félek: ember mit árthatna nékem?
- Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Zsolt. 22,26.,
Zsolt. 66,13.,
Zsolt. 66,17.,
Zsolt. 18,1.,
Zsolt. 18,2.
- Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
1 Sám. 23,26.,
1 Sám. 23,27.