18. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és Saul kezéből.
   2 Sám. 22,1., 2 Sám. 22,2.
2. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
3. Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
   Zsid. 2,13.
4. Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
   Zsolt. 66,17., Zsolt. 66,19.
5. Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
   Zsolt. 116,3., 1 Sám. 19,10., 1 Sám. 19,12., 1 Sám. 23,26., 2 Sám. 21,15., 2 Sám. 21,17.
6. A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.
7. Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
   Zsolt. 16,8.
8. Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
   Bir. 5,4., Bir. 5,5.
9. Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
   Zsid. 12,29.
10. Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
    Ésa. 19,1.
11. Kérubon haladt és röpült, és a szelek + szárnyain suhant.
    2 Móz. 15,18., 2 Móz. 15,22., Zsolt. 104,4.
12. A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
    Ésa. 50,3.
13. Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és + eleven szén.
    2 Móz. 24,17., Zsolt. 97,3., Zsolt. 97,4.
14. És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; + és jégeső hullt és eleven szén.
    1 Sám. 7,10., Józs. 10,11.
15. És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
    Bir. 5,20.
16. És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
17. Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
    1 Sám. 22,17., Zsolt. 69,15., Jób. 22,11.
18. Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
    1 Sám. 24,15.
19. Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
    1 Sám. 23,26., 1 Sám. 23,28., Zsolt. 19,10., Zsolt. 19,12.
20. És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
21. Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
    Zsolt. 7,9., 2 Sám. 22,21., 2 Sám. 22,25.
22. Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
    1 Kir. 9,4., 1 Kir. 11,33.
23. Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
    5 Móz. 17,19., 5 Móz. 17,20., 1 Kir. 3,14., 1 Kir. 3,19., 1 Kir. 9,4.
24. És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem + az én vétkemtől.
    1 Kir. 9,4., 1 Kir. 15,5., 1 Sám. 25,22., 1 Sám. 25,23.
25. És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
    Zsolt. 18,23., Zsolt. 18,24.
26. Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
    Mát. 5,7.
27. A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
    3 Móz. 26,23., 3 Móz. 26,24.
28. Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
    Ésa. 2,11., Péld. 29,23.
29. Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én + sötétségemet.
    Zsolt. 132,17., Zsolt. 97,11., Zsolt. 112,4.
30. Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
    Zsolt. 60,8., Zsolt. 60,12., 2 Sám. 22,30.
31. Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak + beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
    Zsolt. 19,8., 2 Sám. 22,31., Zsolt. 12,7., Péld. 18,10.
32. Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
    2 Sám. 22,32.
33. Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
    Zsolt. 144,1., Zsolt. 144,2.
34. Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
    2 Sám. 22,34.
35. Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
    1 Sám. 17,4., 1 Sám. 17,7., 1 Sám. 17,14., 1 Sám. 17,50.
36. És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
    2 Sám. 5,10., 2 Sám. 8,13., 2 Sám. 8,14.
37. Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
38. Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
    2 Sám. 10,19., 2 Sám. 12,29., 2 Sám. 12,31.
39. Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
40. Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
41. És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
    1 Sám. 20,15., 2 Sám. 10,19., 2 Sám. 12,29., 2 Sám. 12,31.
42. Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
    1 Sám. 28,6., 1 Sám. 28,15., 1 Sám. 28,18.
43. És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
    Zsolt. 83,11.
44. Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
    2 Sám. 18,5., 2 Sám. 18,7., 2 Sám. 22,44.
45. A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
    2 Sám. 8,9., 2 Sám. 8,10.
46. Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
    2 Sám. 8,12., 2 Sám. 8,13.
47. Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
    5 Móz. 32,15.
48. Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
    2 Sám. 22,48.
49. A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
    Zsolt. 18,44., Zsolt. 27,6.
50. Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
    Zsolt. 60,8., Zsolt. 60,10., Zsolt. 60,11., Róm. 15,9.
51. Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
    2 Sám. 7,13., 2 Sám. 7,16., 2 Sám. 23,2., 2 Sám. 23,5.