SALAMON ÉNEKEK ÉNEKE
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.
- Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem, keresém õt, és meg nem találtam.
- Immár felkelek és eljárom a várost, a tereket és az utczákat, keresem azt, a kit szeret az én lelkem; keresém õt, és nem találám.
- Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik. Mondék nékik: Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?
- Alig mentem vala el azoktól, mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret. Megragadám õt, el sem bocsátám, mígnem bevivém õt anyám házába, és az én szülõmnek ágyasházába.
- Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, a vadkecskékre, és a mezõknek szarvasira, fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet, valamíg õ akarja.
Én. 2,7.,
Én. 8,4.
- Kicsoda az, a ki feljõ a pusztából, mint a füstnek oszlopa? mirhától és tömjéntõl illatos, a patikáriusnak minden jó illatú porától.
Én. 8,5.
- Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja, hatvan erõs férfi van körülötte, Izráelnek erõsei közül!
- Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek, kinek-kinek oldalán fegyvere, az éjszakának félelme ellen.
- Hálóágyat csinált magának Salamon király a Libánus fáiból.
- Oszlopait ezüstbõl csinálta, oldalát aranyból, ágyát biborból, belsõ része ki van rakva szeretettel, a Jeruzsálemnek leányi által.
- Jõjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai, Salamon királyt a koronában, melylyel megkoronázta õt az anyja, az õ eljegyzésének napjára, és az õ szíve vígasságának napjára!
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.