Pál apostol levele Tituszhoz

Fejezetek: 1, 2, 3.

  1. Engedelmesség az elöljárókkal szemben. Figyelmeztesd őket, hogy vessék alá magukat a fejedelmeknek és a hatóságoknak, engedelmeskedjenek és legyenek minden jóra készek.
  2. Senkit se szidalmazzanak és ne veszekedjenek, hanem legyenek elnézők, s tanusítsanak mindenki iránt nagy szelídséget.
  3. Hiszen egykor mi magunk is oktalanok, hitetlenek és tévelygők voltunk, mindenféle vágynak és gyönyörnek éltünk, gonoszságunkban és irigykedésünkben utálatra méltóak voltunk és gyűlöltük egymást.
  4. Mikor azonban megjelent az üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, megment minket,
  5. - nem ami igaz cselekedeteinkért, hanem irgalmassága miatt - az újjászületés és megujulás fürdőjében, amelyben a Szentlélek működik,
  6. akit bőven kiársztott ránk Üdvözitőnk, Jézus Krisztus által.
  7. Kegyelméből megigazulva reménybeli örökösei vagyunk az örök életnek.

  8. Óvás a haamis tanításoktól. Igaz beszéd ez, és kívánom, hogy teljes határozottsággal hangoztasd: Akik hisznek Istenben, törekedjenek arra, hogy jócselekedetekben előljárjanak. Ez válik az emberek javára és hasznára.

  9. Kerüld azonban az oktalan kérdéseket, a nemzettségtörténeket, a veszekedéseket s a törvényről szóló vitákat, mert haszontalanok és hiábavalók. A tévtanítót egy-két figyelmeztetés után kerüld, hiszen tudod, hogy az ilyen ember meghasonlottt, bűnben él s önmagát itéli el.

    Befejezés.

  10. Ha majd hozzád küldöm Artemászt vagy Thikuszt, siess, jöjj hozzám Nikopoliszba, mert úgy határoztam, hogy, hogy a telet ott töltöm.
  11. Zénászt, a törvénytudót, és Apollót gondosan ellátva küld tovább, hogy semmiben hiányt ne szenvedjenek.
  12. Tanulják meg a mieinkis, hogy szükség esetén jótettekkel működjenek közre, különben gyümölcstelenek lesznek.

  13. Köszöntenek a velem lévők mindnzájan. Köszöntsd szokat, akik szeretnek minket a hitben.
    (Isten) kegyelme legyen mindnyájatokkal. (Amen.)

Fejezetek: 1, 2, 3.

4-5. Isten azzal mutatta meg jóságát, hogy nem emberi jócselekedetek alapján, hanem kegyelemből váltotta meg az emberiséget. Ebben a kegyelemben a keresztség szensége részesít. - Ez karácsony hajnali miséjének szentleckéje.

7. Az örök boldogságnak megigazulásunk után egyelőre reménybeli, annak idején majd valóságos örökösei leszünk.

9. Mint az 1Tim. 1,4-ben, itt is zsidó származás-történetekről és nemzetségtáblákról van szó, melyek heves vitákra adtak okot (1Tim. 1,4).

12. Tihikusz szent Pál hűséges kísérője (ApCsel. 20,4; Ef. 6,22; Kol. 4,7; 2Tim. 4,12).

13. Appollóról 1Kor. 1,10-12