JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52.

  1. Járjátok el Jeruzsálem utczáit, és nézzétek csak és tudjátok meg és tudakozzátok meg annak piaczain, ha találtok-é egy embert; ha van-é valaki, a ki igazán cselekszik, hûségre törekszik, és én megbocsátok néki!
    Ésa. 1,4., Ésa. 10,21., Ésa. 48,1.
  2. Még ha azt mondják is: Él az Úr! bizony hamisan esküsznek!
  3. Uram! a te szemeid avagy nem a hûségre néznek-é? Megverted õket, de nem bánkódtak; tönkre tetted õket, de nem akarják felvenni a dorgálást; orczáik keményebbekké lettek a kõsziklánál; nem akartak megtérni.
    Jer. 9,15., Jer. 9,16.
  4. Én pedig ezt mondom vala: Bizony szerencsétlenek ezek; bolondok, mert nem ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét!
    Jer. 5,21., Jer. 8,7., 5 Móz. 32,28.
  5. Elmegyek azért a fõemberekhez, és beszélek velök; hiszen õk ismerik az Úrnak útját, Istenöknek ítéletét! Ámde õk törték össze egyetemlegesen az igát, és tépték le a köteleket!
    Jer. 6,13.
  6. Azért széttépi õket az oroszlán az erdõbõl, elpusztítja õket a puszták farkasa, párducz ólálkodik az õ városaik körül; a ki kijön azokból, mind szétszaggattatik; mert megsokasodtak az õ bûneik, és elhatalmasodtak az õ hitszegéseik.
    Hab. 1,7., Hab. 1,9., 1 Móz. 49,27.
  7. Oh, miért bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; noha jól tartottam õket, mégis paráználkodtak és tolongtak a parázna házába.
    5 Móz. 32,15.
  8. Mint a hizlalt lovak, viczkándozókká lettek; kiki az õ felebarátjának feleségére nyerít.
    Ezék. 22,11.
  9. Avagy ne büntessem-é meg az ilyeneket, mondja az Úr, és az e féle népen, mint ez, ne álljon-é bosszút az én lelkem?
  10. Menjetek fel az õ kerítéseire és rontsátok, de ne tegyétek semmivé egészen! Távolítsátok el az ágait, mert nem az + Úréi azok!
    Jer. 4,27., Ésa. 1,21.
  11. Mert igen hûtelenné lett hozzám az Izráel háza és a Júda háza, azt mondja az Úr!
  12. Megtagadták az Urat, és azt mondták: Nincsen õ, és nem jöhet reánk veszedelem: sem fegyvert, sem éhséget nem látunk!
    Ésa. 28,15.
  13. A próféták is széllé lesznek, és nem lesz, a ki beszéljen bennök: így esik az õ dolguk!
  14. Azért ezt mondja az Úr, a Seregeknek Istene: Miután ti ilyen szóval szóltatok: ímé tûzzé teszem az én igémet a te szádban, ezt a népet pedig fákká, hogy megemészsze õket!
    Jer. 1,9., Jer. 1,10.
  15. Ímé, én hozok reátok messzünnen való nemzetet, oh Izráel háza! ezt mondja az Úr. Kemény nemzet ez, õs idõbõl való nemzet ez; nemzet, a melynek nyelvét + nem tudod, és nem érted, mit beszél!
    Hab. 1,6., Jer. 1,15.
  16. Tegze olyan, mint a nyitott sír; mindnyájan vitézek.
  17. És megemészti aratásodat és kenyeredet; megemészti fiaidat és leányaidat; megemészti juhaidat és ökreidet; megemészti szõlõdet és fügédet; erõsített városaidat, a melyekben te bizakodol, fegyverrel rontja le.
    Hab. 1,9., 5 Móz. 28,31., 5 Móz. 28,33.
  18. De még ezekben a napokban sem teszlek benneteket egészen semmivé, azt mondja az Úr.
  19. Ha pedig az lenne, hogy kérdeznétek: Miért cselekedte mindezt velünk az Úr, a mi Istenünk? akkor azt mondjad nékik: A miképen elhagytatok engem és idegen isteneknek szolgáltatok a ti földeteken: azonképen + idegeneknek fogtok szolgálni olyan földön, a mely nem a tiétek.
    Jer. 16,10., Jer. 16,11., 5 Móz. 28,64.
  20. Hirdessétek ezt a Jákób házában, és hallassátok Júdában, mondván:
  21. Halljátok csak, te bolond és esztelen nép, a kiknek + szemeik vannak, de nem látnak; füleik vannak, de nem hallanak!
    Jer. 5,4., Jer. 6,10., Ésa. 6,9., Ésa. 6,10.
  22. Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám elõtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta.
    Jób. 38,8., Jób. 38,11.
  23. De ennek a népnek szilaj és daczos szíve van; elhajlottak és elmentek;
    Ésa. 1,4.
  24. És még szívökben sem mondják: Oh, csak félnõk az Urat, a mi Istenünket, a ki esõt, korai és késõi záport ad annak idejében; az aratásnak rendelt heteit megõrzi számunkra!
  25. A ti bûneitek fordították el ezeket tõletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!
  26. Mert istentelenek vannak az én népem között; guggolva fülelnek, mint a madarászok; tõrt hánynak, embereket fogdosnak.
  27. Mint a madárral teli kalitka, úgy vannak teli az õ házaik álnoksággal; ezért lettek nagyokká és gazdagokká!
  28. Meghíztak, megfényesedtek; eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik + igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem szolgáltatnak igazságot.
    5 Móz. 32,15., Ésa. 1,23., Ésa. 1,24., Ámós. 5,7., Ámós. 6,12.
  29. Hát ezeket ne büntessem-é meg, ezt mondja az Úr; az ilyen nemzeten, mint ez, avagy ne álljon-é bosszút az én lelkem?
  30. Borzadalmas és rettenetes dolgok történnek e földön:
  31. A próféták hamisan prófétálnak, és a papok tetszésök szerint hatalmaskodnak, és az én népem így szereti! De mit cselekesznek majd utoljára?!
    Jer. 23,25., Jer. 23,26., Mik. 3,11., Ezék. 13,6., Ezék. 22,25.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52.