MÓZES ELSÕ KÖNYVE A TEREMTÉSRÕL
- És szólítá Jákób az õ fiait, és monda: Gyûljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, a mi rátok következik a messze jövõben.
- Gyûljetek össze s hallgassatok Jákóbnak fiai! hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra.
- Rúben, te elsõszülöttem, erõm, tehetségem zsengéje, elsõ a méltóságban, elsõ a hatalomban.
1 Móz. 29,32.
- Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz elsõ, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertõztetted! Nyoszolyámba lépett õ.
1 Móz. 35,22.
- Simeon és Lévi atyafiak, erõszak eszközei az õ fegyverök.
1 Móz. 34,13.,
1 Móz. 34,15.,
1 Móz. 34,25.
- Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyûlésükkel ne egyesûljön dicsõségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek.
- Átkozott haragjok, mert erõszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom õket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben.
Józs. 19,1.,
Józs. 21,5.
- Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz, s meghajolnak elõtted atyáidnak fiai.
1 Krón. 5,2.
- Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki veri õt fel?
Én. 4,8.,
Bir. 1,19.
- Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek.
Józs. 18,1.,
Józs. 18,9.
- Szõlõtõhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltõjét a szõlõ vérében.
- Bortól veresek szemei, tejtõl fehérek fogai.
Péld. 23,29.,
Péld. 23,30.
- Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötõjéig s határának széle Czídonig ér.
- Izsakhár erõs csontú szamár, a karámok közt heverész.
- S látja, hogy jó a nyugalom és hogy a föld mily kies: teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz.
- Dán ítéli az õ népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége.
- Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik.
- Szabadításodra várok Uram!
- Gád! had háborgatja; majd õ hág annak sarkába.
- Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat.
- Nafthali, gyorslábú szarvas, az õ beszéde kedves.
- Termékeny fa József, termõ ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kõfalat.
- Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók:
1 Móz. 37,4.,
1 Móz. 37,18.,
1 Móz. 37,27.
- De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétõl, onnan, Izráel pásztorától, kõsziklájától.
1 Móz. 50,20.
- Atyád istenétõl, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülrõl, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlõk és anyaméh áldásaival.
- Atyád áldásai meghaladják az õs hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közûl kiválasztatottnak koponyájára.
- Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt.
- Mind ezek Izráel nemzetségei, tizenketten, és ez az a mit mondott nékik az õ atyjok, mikor õket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg.
- És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van.
- Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezõvel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül.
1 Móz. 23,16.,
1 Móz. 23,17.
- Oda temették el Ábrahámot és Sárát az õ feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az õ feleségét; s oda temettem el Leát is.
Csel. 7,16.
- Szerzemény e mezõ és a barlang, mely abban van, a Khéth fiaitól.
- És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az õ népéhez takaríttaték.
Csel. 7,15.